Családtörténete izgalmas, mély, és benne van a huszadik századi Magyarország.
Könyvesház
Minden, ami könyv és irodalom
Egy lázadónak mindig meg kell kérdőjeleznie a status quót. Ennek pedig a legegyszerűbb módja, hogy a hatalom számára bosszantó kérdéseket teszünk fel.
Miközben egy lelkes jogász a náci háborús bűnösök elítélésén fáradozik, egy svéd milliomos mindent elkövet, hogy minél több gyilkost kicsempésszen Európából. Elisabeth Åsbrink 1947 című kötetéről.
Milyennek látták a magyar utazók Krakkót? Benyomásaikat, útleírásaikat szedte kötetbe Petneki Áron.
Vass Norbert üvegecskéi mint pajkos manók lakják be a városi helyszíneket.
A huszadik század második felének Magyarországa – sőt: az Egyesült Államok és a Szovjetunió – históriájából is sokat kapunk A tenyérjósban.
Nem könnyű olvasmány a Ferenc pápa megmondja.
Joanne Ramos úgy beszél anyaságról, etnikumról és osztálykülönbségről, hogy a vérben forgó szemű agitátorok és mindentudó véleményvezérek helyett hús-vér emberek valódi szenvedései jelennek meg.
Végre megjelent az Egybegyűjtött filmművészeti írások második kötete is.
A levél a királynak komótos, ráérős lovagtörténet 1962-ből. Mégis hatni képes ma is. Mi lehet a titka?
Hogyan olvassuk ma Esther Greenwood depressziójának a történetét? Már egy sor újabb regény tükrén keresztül.
A Baráti beszélgetések című regény olyan, mintha zavarba hoznánk egy filozófust.
Ablonczy Balázs legújabb kötete a feldolgozó munkához, a Trianon „ismeretlenségében” való személyes kutakodáshoz nyújt segítséget.
A veszélyt a bőrünkön érezzük, ám az akciókról semmit sem tudunk, helyette lélekelemzést kapunk Javier Marías regényében.
Az írók és a grafikusok tették naggyá a kiadót – mondja Janikovszky János, a Móra Kiadó vezetője.