A belga egészségügyi hatóságok vizsgálatot tartanak az AstraZeneca helyi gyárában

A belga egészségügyi hatóságok vizsgálatot tartanak az AstraZeneca helyi gyárában

A 2020. szeptember 9-én közreadott képen az AstraZeneca brit székhelyű gyógyszergyártó vállalat székháza Sydney-ben 2020. augusztus 19-én. A Stat News amerikai egészségügyi hírpotál szerint egy ritka és súlyos gyulladásos gerincbetegség tüneteit mutatta az a nő az Egyesült Királyságban, aki miatt az AstraZeneca brit-svéd tulajdonban lévő gyógyszergyár korábban felfüggesztette koronavírus elleni vakcinájának tesztelését. MTI/AAP/Dan Himbrechts

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A belga szövetségi gyógyszerfelügyeleti hatóság vizsgálatot tart az AstraZeneca vakcinagyártó cég helyi oltóanyag-előállító telepén. Azt ellenőrzik, hogy a vakcinaellátmányok kiszállítása az uniós tagországokba valóban gyártási problémák miatt késlekedik – írta csütörtökön az RTL Info belga hírportál.

Az értesülés szerint a hatóságot Franck Vanderbroucke belga egészségügyi miniszter bízta meg a feladattal az Európai Bizottság felkérésére. Ezt később a hatóság szóvivője is megerősítette.

A brit-svéd érdekeltségű AstraZeneca múlt pénteken jelentette be, hogy „a gyártási folyamatban fellépett nehézségek miatt” lassítja az uniós tagországoknak szánt vakcinák kiszállítását. Napokkal később Sztella Kiriákidisz egészségügyért felelős uniós biztos azt mondta, hogy testülete még mindig nem kapott a vállalattól kielégítő magyarázatot arra, pontosan miért késik a vakcina kiszállítása. Arra is kitért, hogy az oltóanyaggyártó céggel kötött szerződés előírja, hogy négy üzemből kell az oltóanyagot kiszállítania, ebből kettő Nagy-Britanniában van, két másik pedig Belgiumban. A cég magyarázata szerint a brit üzemekben termelt vakcinákat az Egyesült Királyság lakosainak tartják fenn annak a megállapodásnak az értelmében, amelyet a cég a brit vezetéssel kötött három hónappal az uniós szerződések aláírása előtt.

Kiriákidisz már bejelentette, hogy a bizottság egy export-átláthatósági mechanizmust javasol létrehozni, „mivel tisztán akarnak látni” az oltóanyagok EU-ból történő kivitelével kapcsolatban, és felhívta arra is a figyelmet, hogy a jövőben a vakcinagyártó cégeknek előre kell jelezniük, ha az unión kívülre akarnak szállítani. A vakcinaexportot akár engedélyekhez is köthetik, hacsak a cég nem teljesíti a szerződésekben foglaltakat, és megfelelő időben és mennyiségben kiszállítja az oltóanyagokat az uniós tagországokba.

Közben kiderült, hogy Németországban életkori korlátozásokkal vezethetik be ezt az oltóanyagot egy független szakértőket összefogó kormányzati tanácsadó testület, az úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO) formálódó ajánlása szerint.

A kiszivárogtatott ajánlástervezet szerint a készítményt csak a 18 és 64 év közöttiek beoltására szabad használni, mert más korcsoportoknál nincs elég adat a hatékonyságának megítélésére. A klinikai vizsgálatok során beoltottak közül mindössze 341-en voltak legalább 65 évesek, és noha csupán egyetlen megbetegedést regisztráltak körükben, az alacsony létszám miatt nem lehet úgynevezett statisztikailag szignifikáns következtetésekre jutni a szérum hatékonyságáról.

(MTI)