Nagy meglepetéseket tartogat a harmadik évad, amely nem fél kritikát mondani az elmúlt 30-40 év Amerikájáról.
Kultúra
Élet és halál szembenállása, a hit síron túlra átnyúló ereje jelenik meg Szabó T. Anna verseiben.
Pénteken átadták a Magyar Filmdíjakat.
A tragikomédia alapját az egyre katasztrofálisabb venezuelai események adták.
Kásler Miklós véglegesen is kinevezte a főigazgatót.
Szakály Sándor megnyilatkozásai azt a látszatot kelthetik, hogy Magyarországon félhivatalos álláspont lehet a népfajok közötti megkülönböztetés mentegetése, bagatellizálása.
A Petőfi Irodalmi Múzeum elbocsátott főigazgatója szerint korábbi III/III-as ügynökök képviselik azt, ami ellen korábban vicsorogtak.
Leon Lee és Ji Szun filmje olyan (állítólag mára megszüntetett) módszerekre hívja fel a tájékozatlan közönség figyelmét, amelyet a kommunista Kínával kapcsolatban legfeljebb sejthettünk eddig.
Babits Mihály, Jászi Oszkár és Móricz Zsigmond gyászbeszédéből idézünk.
Czakó Balázs közvitéz élete árán megvédte a magyar föld egy darabját, Balassagyarmat így ma is magyar.
Korunk égető politikai és társadalmi kérdéseit feszegetik ezek a sokszor tabudöntő művek, elgondolkodtatnak és felkavarnak.
Az amerikai világsztár mellett valószínűleg a nemrég elhunyt producer másik barátja, Antonio Banderas is részt vesz a budapesti temetésen.
Vajon tényleg államot akart az államban létrehozni nyolcszáz esztendeje Dél-Erdélyben a Német Lovagrend?
A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából annak néztünk utána, milyen fogadtatásra talált a megjelenése előtt, illetve után Kertész Imre Nobel-díjas regénye.
Adyban van valami zavarba ejtően integratív, valami lefegyverzően „összmagyar”. Hívhatnám akár nemzetegyesítő karizmának is.