Az újságíró urak pedig forduljanak a jogászokhoz. Forduljanak a tájékoztatási irodához. Forduljanak föl.
Publicisztika
Hét közben hatkor kelek, felülök a buszra, aztán egy másikra, megyek a szakácsiskolába. Néha örülök neki, néha meg nem annyira.
Orbán Viktornak jelenleg minden oka megvan a magabiztosságra, de a lelke mélyén ő is érezheti, hogy hatalma ingatagabb alapokon nyugszik, mint kívülről látszik.
Elveket, bevett szokásokat sutba dobva, arccal a pénztár felé, ki tudja, milyen gazdasági érdekek mentén születnek a döntések.
A több évtizedes munka most összetörhet, ha elmarad a 2017-ben meghozott törvényben szereplő egyezmény aláírása – Sándor Judit oktató nyílt levele a miniszterelnökhöz.
A fejhangon üvöltöző, sokszor tévedő és túlzásba eső Puzsér szeretetről, mértékletességről és humánumról pofázik.
Nem hogy felszámolta volna, az Orbán Viktor vezette társaság még mélyített is a szocialista-liberális elődöktől megörökölt szociális válságon.
„Önök propagandájukban örökké csak a „gender studies”-t említik, mintha a CEU pusztán csak ebből állna, és nem volnánk a keresztény kultúra megőrzésének és oktatásának központja is.”
Megbotránkoztató, ha a politikai hatalom, visszaélve a helyzettel, a sokszorosan hátrányos helyzetű társadalmi réteghez tartozókon akar spórolni.
Egyetlen közös ügyünk van, az viszont annál erősebb, a szólás-, vagy még inkább a nyilvánosság szabadsága. Ezért létezünk műsorként még mindig, és ezért dolgozunk.
Mintha Polt Péter igyekezne kissé elhatárolódni a nyomozást megszüntető döntéstől. A Közbeszerzési Hatóság elnöke pedig bagatellizálná az ügyet.
Az Egyesült Államokban is szépen sikerült két párhuzamos valóságot kiépíteni. Létezik egy demokrata és egy republikánus dimenzió.
Elhatároztam, hogy nyaralni megyek, és erre ez az október felettébb alkalmasnak látszott.
Asztanai utunk első huszonnégy órájában mind az öt eledelt megkóstoltuk, amit szerettem volna.
Nem sikerül felzárkóznunk még a V4 többi tagjához sem a tudás, az innováció vagy az egészségi állapot terén.