Nem nagy meglepetés, hogy a kapus poszt a labdarúgás legspecializáltabb pozíciója, hiszen a kapusnak alapvetően egy dologra kell figyelnie: meg kell akadályoznia, hogy a labda áthaladjon a háta mögött lévő gólvonalon. Minthogy már egészen korán eldől, hogy egy focizni tanuló gyerek kapus lesz vagy nem lesz kapus, majd az ezt követő években speciális edzést végez, ami a védéshez szükséges fizikai és mentális készségeit fejleszti, feltételezhető, hogy a kapusok e képességei idővel eltérővé válnak a más pozícióban játszó játékosokétól, illetve a nem futballistákétól is.
Eddig szinte csak a kapusok eltérő fizikai tulajdonságairól végeztek vizsgálatokat, most azonban a Dublini Városi Egyetem kutatói számos kapust, más focistát és átlagembert vizsgáltak, hogy megállapítsák, különböznek-e például a kapusok agyi információfeldolgozási és döntéshozatali folyamatai a többiektől.
A kutatást vezető Michael Quinn elmondta, hogy a kapusoknak egy-egy meccsen több ezer apró döntést kell hozniuk pillanatok alatt a feléjük tartó labda kezeléséről, ehhez pedig korlátozott érzékszervi információ áll a rendelkezésükre. Csak úgy tudnak hatékonyan reagálni a lövésekre, ha az átlagosnál jobban integrálják a különböző érzékekből származó, egyenként hiányos információt.
A kísérletben összesen hatvan ember vett részt: harmaduk profi kapus volt, másik harmaduk egyéb puszton játszó futballista, a maradék pedig civil. Az agyi információfeldolgozásuk gyorsaságát, illetve a különböző érzékszervi információk integrálását úgy vizsgálták, hogy vizuális stimulust (fényt) villantottak fel nekik egyszer vagy kétszer gyors egymásutánban, miközben egy vagy két sípolást is lejátszottak közben. E teszt általános eredménye ez szokott lenni, hogy ha elég gyorsan követi egymást a két sípolás, akkor az alanyok hajlamosak ezeket összekötni a fényfelvillanásokkal, és két sípolás esetén azt hiszik, hogy fényből is felvillanást láttak (pedig valójában csak egy villanás volt).
A kapusok reakciója abban különbözött a másik két csoportétól, hogy az ő érzékelésüket csak akkor csapta be a felvillanással együtt lejátszott sípolás, ha ezek szinte tökéletesen egy időben érkeztek. Vagyis sokkal kevesebb időnek kellett eltelnie a hang és a fény között ahhoz, hogy a kapusok ezeket már két különböző ingernek tekintsék, és így helyesen érzékeljék az impulzusokat. A kutatók szerint ez azt bizonyítja, hogy gyorsabb az agyukban az érzékszervi információk feldolgozása. A kapusokat csak akkor csapta be a két inger, ha azok háromszor közelebb voltak egymáshoz, mint a sima focistáknál vagy az átlagembereknél.
Arra e vizsgálat nem adott választ, hogy a kapusok kifinomult információfeldolgozási képességei a képzés során válnak egyre élesebbé, vagy azok a gyerekek kötnek ki végül a kapusságnál, akik öröklötten jobban és gyorsabban látják át a helyzetet, és hoznak megfelelő döntést a másodperc trötrésze alatt.
