Rendkívüli választmányi ülést tart a Jobbik szerda este – értesült a Magyar Hang. Itt akár arra is javaslatot tehetnek, hogy a párt írjon ki egy tisztújítást. Sokan ugyanis kifejezetten elégedetlenek Jakab Péter és a mára már ugyan fogyatkozó létszámú, de hozzá közel álló politikusok vezetésével.
– Több mint tíz éve vagyok a Jobbik tagja, de ilyen lázadást a központ ellen még nem láttam – így foglalta össze az április 3-a óta eltelt időszakot a Magyar Hangnak a párt egyik régi motorosa. De nem csak ő, többen mások is így vélekednek.
Frissítés: Jakab Péter szerda este bejelentette lemondását.
A Jobbik elmúlt két hónapja valóban igen sűrűre sikeredett, ezt a turbulens időszakot zárná le a párt szerda este egy rendkívüli választmányi üléssel, amelyhez – információink szerint – órák alatt gyűlt össze a kellő mennyiségű aláírás. Forrásaink szerint várhatóan két napirend lesz: a tisztújító kongresszus óta eltelt időszak tisztázása és az úgynevezett „egyéb”. Ez utóbbiban lesz benne a puffer-mandátumok sorsa – vagyis Végh Noémi és Szabó Hajnalka parlamenti széke, amelyet a hírek szerint valójában más politikusoknak szántak –, illetve a gazdasági kérdések is. Sőt, az is elképzelhető, hogy a választmány javasolni fog egy tisztújítást is.
Nézzük először a második napirendet, ami aligha lesz zökkenőmentes. Azt Jakab Péter is megerősítette korábban a lapunknak adott interjújában, hogy lesznek személyi változások a frakcióban. Elmondása szerint már a lista összeállításakor jelezte a választmánynak ezt a szándékát, nem mindegy ugyanis, hogy kormánypárti vagy ellenzéki frakciót kell vezetnie. Neveket ugyanakkor nem mondott. Forrásaink szerint az egyik így megüresedő mandátumra a Mátészalka központú választókerületben induló Földi István pályázott, aki immáron négy sajtóközleményben, vagy Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy nem követett el nemi erőszakot a párt decemberi, ököritófülpösi disznóvágásán. Erre a már említett interjúban rá is kérdeztünk Jakab Péternél, aki egyértelműen nem is cáfolta az értesülést. Tudomásunk szerint ugyanakkor ezt sokan nem szeretnék. Nem véletlenül kavart nagy vihart a pártvezetés köreiben az a közlemény, amit a Jobbik szabolcsi elnöksége adott ki arról, hogy elhatárolódnak a kapcsolati erőszak bármilyen formájától, valamint hogy „a férfi-női párkapcsolatok terén is a keresztény, konzervatív értékrendet tekintik alapnak”.
Ugyanennél a napirendnél pontál jönnek majd elő várhatóan a pénzügyi kérdések, hiszen meghatározó konfliktusforrás lett a Jobbikban, hogy a kisebb frakció miatt kevesebből kell gazdálkodnia a pártnak. Informátoraink ilyenkor rendre hozzáteszik, hogy ez relatív, hiszen igaz, hogy a kevesebb mandátum kevesebb juttatással jár, csakhogy a Jobbik már visszafizette az előző ciklusban ráterhelt ÁSZ-bírságot. A Szabad Európa írta meg, hogy információik szerint Jakab Péter és kabinetfőnöke, Molnár Enikő megszüntette volna a frakcióalkalmazottak státuszát pénzhiányra hivatkozva, csakhogy a Jobbik ez idáig ebből a keretből fizette ki a vidéki alkalmazottait. Ezt Potocskáné Kőrösi Anita elnökhelyettes is sérelmezte, az elnökség több tagjával együtt pedig megszavazta, hogy ilyen döntéseket nem hozhat meg a kabinet és módosították a párt Jobbik szmsz-ét. Ezt Jakab Péter és Molnár Enikő is nehezen fogadta, és a hírek szerint kirohantak az ülésről. Távollétükben Potocskáné lett a levezető elnök, akinek javaslatát – miszerint egy hónappal hosszabbítsák meg a frakcióalkalmazottak alkalmazását és teljesítményük alapján döntsenek a további foglalkoztatásukról – a teremben maradó elnökségi tagok megszavazták.
Válaszra – mint az már a nyilvánosság előtt ismert – nem kellett sokat várni: a következő elnökségi üléssel egy időben élesedett Jakab posztja, amiben közölte, hogy feljelentést tesz hűtlen kezelés, illetve hanyag kezelés kísérlete miatt, egyúttal a párt etikai bizottságánál kezdeményezi helyettese Potocskáné Kőrösi Anita kizárását a Jobbikból. Másnap Jakab köremailben magyarázta a tagoknak a döntését, ebben pedig leírt egy mondatot, ami olaj volt a tűzre: „Mellém azonban olyan elnökséget szavaztatok meg, amely a döntéseimhez rendre nem biztosítja a többséget.” Ennek kapcsán egy forrásunk azt mondta: a közösségünk tagjai tartják a sort, de nálunk mindenki a Jobbikhoz lojális, sosem az elnökhöz. Még aznap jött is a riposzt: Varga Zoltán Péter a párt dunakeszi elnöke is kezdeményezett egy etikai eljárást – csak éppen Jakab Péter ellen. Az újabb elnökségi ülés újabb fordulatot hozott: az elnök sokat kritizált és sokak szerint teljhatalmú kabinetfőnöke, Molnár Enikő lemondott a kommunikációs feladatairól, de forrásaink szerint ez kevés: „a választmány tagjai ettől még tisztában lesznek vele, hogy bizony ez a struktúra ettől még nem változik”.
– A választások óta amúgy volt már egy ilyen választmányi ülésünk, ahol bizony megbolydult a hangyaboly, de mégis azt mondom, hogy egy kegyelmi időszak következett, de az csak a kongresszusig tartott – fogalmaz egyik informátorunk. „Kegyelmi időszak” alatt azt érti, hogy ezen a gyűlésen jóváhagyták a Jobbiknak a jobbrafordulását. – Úgy látszott, hogy megértették, ez nem csak annyiból áll, hogy Hősök napján kiteszünk egy Facebook-posztot, hanem jobboldali, keresztény, konzervatív politikát folytatunk. És tisztázzuk, hogy az ellenzéki összefogáson nem balliberális azonosulást értünk. – Az előválasztás ugyanis korábban olyan választástechnikai helyzetet eredményezett és olyan ideológiai dilemma elé állította a tagságot, hogy most pályakorrekcióra van szükségünk, mint a Szojuznak – mondja ironizálva forrásunk, amit azzal egészít ki, hogy véleménye szerint a Jobbik középvezetői rétege nem szeretne kétpólusú közéletet látni. – Ha van 15-20 százalék, akinek nem kel se Orbán, se Gyurcsány, akkor legyünk egy 15-20 százalékos párt – fogalmaztak, hozzátéve azt is, hogy a középvezetői rétegben elegük van már sokaknak a „krumplilóbáló látványpolitizálásból” is. Mindennek a jelentőségét az adja, hogy a már említett rendkívüli választmányi gyűlésen épp ez a középvezetői réteg lesz majd jelen a legnagyobb számban.
Forrásaink egybehangzóan állítják: környezetükben nem ébreszt nosztalgiát a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti bejutása, inkább a néppártosodás irányvonalát hoznák vissza, noha az is vetett kisebb hullámokat, de „viszonylag hosszú és konszolidált folyamat volt”.
