A 2020-as kötelező nyelvvizsgát úgy képzeljük el, hogy a kisvárosi iskolákban kevés a nyelvtanár, általános gyakorlat, hogy a nyelvi órákon nincs csoportbontás, és 30 fős osztályokban próbálkoznak az oktatással.
Publicisztika
Sehonnan sem szebb Budapest, mint a Halászbástyáról, négy méterrel magasabbról.
Mi lenne vonzó abban az oktatási rendszerben, amelyet az állam teljesen maga alá akar gyűrni, a tankönyvpiacról például száműzte a piaci feltételeket?
Lassan feltehető a kérdés: nem alkotmányos fikció, látszat csupán, hogy Magyarország jogállam, ahol nem a nyers politikai akarat a törvény?
Nincs duális erőtér. A Fidesz kormányzó párttá lett. Nincs vita a nemzeti ügyekben. De mi van azokkal a nemzeti ügyekkel, melyeket a Fidesz a maga természetességében képviselt az elmúlt tíz évben?
Bevallom, azt gondoltam, a Csányi Sándor vezette MLSZ legalább megpróbál egy kicsit felülemelkedni a NER-logikán. Hiszen a foci közös ügy: nemcsak a Fidesz-szavazók szurkolnak a válogatottnak, hanem azok is, akik tavaly áprilisban másra ütötték a pecsétet, vagy esetleg el sem mentek szavazni.
Akár 44 ezer forinttal többet ad az állam, ha gyermeke érettségi után nem megy egyetemre.
Vona Gábor pártmentes önkormányzatokról szóló javaslatát zavarodottság kísérte a hazai közélet színterein. A közvélemény elszokott már az elvi vitáktól, az iránt pedig soha nem tanúsított különösebb affinitást, hogy a meglévő helyett egy jobb világot képzeljen el.
A túlvilágról Jim Morrison bizonyára jólesően figyeli, hogy földi porhüvelye irodalmi nagyságokéval közös földben lehet.
A pártatlan írástudóknak nem lenne szabad félrenézniük, amikor nem kevesen munkálkodnak azon, hogy a XX. század elejének szellemi termékei teljesen kihulljanak irodalmi műveltségünk és történeti tudatunk nemzeti kánonjából.
Anélkül nem fogja tudni legyőzni a jelenlegi ellenzék Orbán rezsimjét, hogy ne csábítson magához korábban a Fideszre szavazókat.
Hadd meséljem el óvatosan, miért nem láttam eddig a Csernobil c. sorozatot, és miért nem fogom végignézni soha.
Ünnepnapon zászlófelvonás, tűzijáték, vízi parádé, légi bemutató, hétköznapokon pedig a szokásos túlélős kalandjáték.
„Polgártársak! Örvendjünk! Hát hiszen ránk köszöntött a soha nem látott jólét és gazdagság! Jobban teljesít! Tejjel-mézzel folyó! Dübörgő! Kőszőnjük Orbán Viktor Miniszterelnök Urnak, nem Magyar Enber, aki nem őrül!”
Az idolok beköltöznek a lakásunkba, felveszik a ruháinkat, kiválasztják a kedvenc zenéinket, eldöntik, hogy melyik filmet nézzük este, és azt is, hogy mit együnk hozzá. Az új idolok az influenszerek.