Szó sincs arról, hogy a magyar néplélek Orbán Viktorban és pártjában ismerne magára, a mögöttük álló szektaszerű, megingathatatlan bázis valahol a választókorúak 25–30 százaléka körül lehet.
Álláspont
Bár eddig is sörhasú, őszülő férfiak döntötték el, milyen lesz a magyar jövő, Németh Szilárd szintet lépett: feltalálta a nők nélküli utódlást.
Nagyon úgy látszik, hogy Orbán Viktor az osztogatással nemcsak az ellenzéket, hanem az egész országot és egy kicsit saját magát is csapdába csalta.
Az erőszakot nem csupán eltűrjük, elfogadjuk vagy elhallgatjuk, de a rendszer természetéből következően szükségszerűen dicsőítjük is.
Az ellenzék a többi között azzal fordíthatná a maga javára az erőviszonyokat, ha azt sugározza, hogy politikusai számára egzisztenciális kérdés a választás, s miniszterelnök-jelöltjükkel nem a bűnbak szerepét készülnek eljátszatni.
Nagy a tét tavasszal, nem közömbös, kié (lesz) a világi hatalom, de nem az üdvösség, nem a keresztény Magyarország forog kockán. Történjék bármi, Jézus jövő ilyenkor is ott lesz a jászolban.
A helyzet aggasztóan ismerős. Orbán Viktor legfőbb kampányfegyvere a jelentős részben a járvány miatt eleve gigantikus hiánnyal terhelt költségvetés, az államkassza kisöprése.
A kazalnyi bajusz alól érkező szónoklatnak mindenesetre annyi haszna volt, hogy felrázta az előválasztások után apátiába süppedt ellenzéket.
A létező ellenzék nélkül esélye sincs az Orbán-párttal szemben Márki-Zay Péternek, ahogy az ellenzéki oldal egyik szereplője sem gondolhatja, hogy úgy lehet kiiktatni őt, hogy azzal ne kínálják fel tálcán a Fidesznek az újabb négy évet.
Nem találok más magyarázatot: az adatok eltitkolása mögött az állhat, hogy sokan megfertőződhetnek és súlyos állapotban kerülnek kórházba a Sinopharmmal oltott idősek közül.
Minél kevesebb életet tud megmenteni a járvány negyedik hullámában, annál erősebben fordul rá a jövő tavaszi választásokra a kormánypárt.
Emberéletek lennének menthetők a gyors beavatkozással, ami egyben a már amúgy is megviselt egészségügyi ellátórendszert is óvná. Nem bonyolult ez, egy felelős és épeszű kormány nem késne el újra és újra a cselekvéssel.
Október 23. tájékán érdemes volna elgondolkodni azon, hogy sem jogászkodással, de még parlamenti kétharmaddal sem tanácsos átírni, semmibe venni a nép akaratát.
Gyurcsány Ferenc volt már haszonélvezője miniszterelnökpuccsnak, a mai egyesült ellenzék ugyanakkor nagyon más, mint a 15–20 évvel ezelőtti MSZP volt.
A Fidesz bohóckodásról beszél, ám nyilvánvaló, hogy Dobrev, Karácsony és Márki-Zay hármas játszmája az előválasztás második fordulójában és előtte régóta nem tapasztalt belpolitikai izgalmakkal kecsegtet.