2022 több szempontból is válságos év volt az egész világ számára, ezért is terjedt el az idei évvel kapcsolatban a polikrízis kifejezés – az elemzők az egy időben fellépő, egymást erősítő válságok okozta, többszörös krízist nevezik így. Kisebb méretekben a magyar közoktatásra is igaz lehet, hogy 2022-ben utolérte a polikrízis: számos, régóta húzódó, egymással összeadódó probléma vezethetett oda, hogy 2022 a tiltakozások éve lett a közoktatásban.
Több tízezer pedagógus sztrájkolt vagy demonstrált valamilyen formában a közoktatás állapotának javításáért és a sztrájkjog korlátozása ellen az idei évben. A követelések között nem csak a bérrendezés, hanem a pedagógusok és a diákok munkaterheinek csökkentése, a sztrájkjog visszaállítása, a pedagógusok szakmai szakmai szabadságának növelése – például a szabad tankönyvválasztás – és a megfelelő munkakörnyezet biztosítása is szerepelt.
„A sztrájk alapjog!"
2022-ben minden hírfogyasztó megismerhette a polgári engedetlenség fogalmát, ahogy „A sztrájk alapjog!” jelszavát is. A felirat számos iskola környékén megjelent az aszfalton vagy az épületekre kifeszített molinókon. Az Orbán-kormány nem először korlátozza bizonyos foglalkozási csoportok sztrájkjogát: a repülésirányítók esetén a járványra hivatkozva tiltotta ezt meg, máskor a Parlament által elfogadott törvényben tette ezt.
Korábban meg kellett egyezni az úgynevezett még elégséges szolgáltatásról a kormánynak és a szakszervezeteknek: vagyis arról kellett egyezségre jutniuk, hogy milyen szolgáltatásokat kell nyújtania sztrájk idején a közoktatásnak. A gyermekfelügyelet a nemzetközi gyakorlat szerint ilyen szolgáltatás, a tanítás azonban – egy rövidebb, néhány napos sztrájknál – már nem. A kormány ennek ellenére azt kérte a pedagógus érdekképviseletektől, hogy az óráik felét is megtartsák, majd – miután ezt a szakszervezetek elutasították – rendeletben kötelezte a tanárokat a sztrájk alatti munkára.
Különösen sok kritikát váltott ki, hogy a kormány a koronavírus-járványra hivatkozva, veszélyhelyzeti rendeletben korlátozta a sztrájkjogot, miközben 2022 februárjában már semmilyen, a lakosságot érintő járványügyi korlátozás nem volt érvényben. Ez váltotta ki azt a tiltakozási hullámot, amelynek során polgári engedetlenség keretében, vagyis jogszerű sztrájk nélkül szüntette be a munkát országszerte számos pedagógus – néhány óráig, vagy akár több napig nem tanítottak, így tiltakoztak a sztrájkjoguk korlátozása ellen, amelyre a kormányzat úgy reagált, hogy a korlátozást nyáron törvénybe is foglaltatta – így az már nem csak veszélyhelyzetben, hanem mindig érvényes.
A szakszervezetek a sztrájkjog korlátozása miatt a strasbourgi bírósághoz fordultak, ennek az eljárásnak még nincs eredménye. Szintén perre mentek olyan pedagógusok, akiket polgári engedetlenség miatt azonnali hatállyal felmentett a tankerületük – októberben 5, decemberben 8 tanárt rúgtak ki ezért. Bíróság dönthet arról, hogy arányos reakció volt-e a kirúgás a néhány órás vagy néhány napos jogszerűtlen munkabeszüntetésre. Az elbocsátott pedagógusok között volt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója is.
Nem csak a bérről szól a tiltakozás
Sok, egymással összefüggő tényező vezetett a 2022-es tiltakozásokhoz, ezek közül csak az egyik a pedagógusbérek kérdése. A 2013-ban életbe lépett pedagógus bértábla a minimálbérhez volt kötve, vagyis a minimálbér emelkedésével a pedagógusbérek is emelkedtek volna, azonban a kormány 2014-ben elszakította a bértáblát a minimálbértől, így a pedagógusbéreket jelenleg is a 2014-es minimálbér alapján számolják ki, amely ekkor 101 ezer 500 forint volt, 2022-ben viszont már 200 ezer forint. Ennek következtében a pedagógusok bére jelentősen elmarad a diplomás átlagbértől – míg az OECD-országokban átlagosan 80 százalékát keresik, ez az arány Magyarországon csak 60 százalék.
Mindez szerepet játszhat a pedagógushiány fokozódásában is: erről nem csak a pedagógusok és a pedagógus szervezetek tapasztalatai, hanem a számok is árulkodnak. A pályára lépők száma jelentősen lecsökkent, és még kevesebben vannak, akik a gyakorlati idő letöltése után is maradnak. Azoknak a pályakezdőknek a száma, akik a diploma után elhelyezkednek, és legalább 2-3 évig a pályán is maradnak, évente 3 ezer fő, miközben a nyugdíjba vonulók száma két év múlva már évi 6 ezer fő körül lehet. Mindez a rendszerben maradó pedagógusok munkaterhelésére is kihat. A tananyag mennyisége, a Nemzeti Alaptanterv felépítése és a kötelezően használandó, az oktatásirányítás által fejlesztett tankönyvek minősége is kritikákat vált ki, és sok helyen az iskolaépület állapota is oka a tiltakozásnak.
Beszálltak az egyházi iskolák is
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke többször hangsúlyozta: a pedagógusok elégedetlensége nem politikai nézetek kérdése, a pedagógus társadalom egységes. – Mindenki azt gondolja, hogy a mostani alacsony bérek és az aránytalanul nagy munkaterhelés tarthatatlanok. Ezekben a kérdésekben nincsen „bal- és jobboldali” vagy „fiatal és idős” pedagógus, mindenki látja, hogy valamit tenni kell. Nyilván a pedagógusok a személyes attitűdjüktől és lehetőségüktől függően különböző módon vesznek részt a tiltakozásokban, de az nem azt jelenti, hogy alapvetően ne értenének egyet ezekkel a célokkal – mondta a Magyar Hangnak.
Kezdetben az egyházi iskolák kevésbé intenzíven vettek részt a tiltakozásban – bár néhány intézmény tanárai vállaltak polgári engedetlenséget vagy sztrájkot is – novemberben azonban egyházi iskolákban tanító tanárok megszervezték a saját tiltakozó akciójukat, a Tanárballagást. A menettel 34 egyházi iskola több száz tanára hívta fel a figyelmet az oktatás problémáira. Jelezték: szolidaritást vállalnak az állami iskolákban dolgozókkal. Később több egyházi iskola tanárai tiltakoztak amiatt, hogy polgári engedetlenségben résztvevő tanárokat bocsátottak el a közoktatásból.
A járvány hosszú árnyéka
Az idén különösen intenzív pedagógus-tiltakozáshoz hozzájárulhatott, hogy a koronavírus-járvány 2020-ban és 2021-ben hosszú időszakokra lehetetlenné tette a sztrájkot és a gyülekezést, így komolyabb tiltakozás ebben az időszakban nem szerveződhetett. Ez hozzájárulhatott az indulatok halmozódásához, nem csak az oktatásban dolgozók, hanem a szülők és a diákok körében is, hiszen a távoktatás bevezetése számos súlyos problémát okozott mindkét csoportnak. A pedagógusok kifogásolták, hogy a távoktatáshoz szükséges technikai eszközöket sok tanárnak saját forrásból kellett megvásárolnia, illetve azt, hogy az oktatásirányítás nem nyújtott elegendő segítséget a digitális oktatáshoz. A szülők pedig nem egy esetben úgy érezték: az iskola gyakorlatilag rájuk hagyta gyermekeik oktatását.
A kormány szemére vetette a pedagógus szakszervezeteknek, hogy a 2022-es választási kampány időszakában folytatták tiltakozó akcióikat, az érdekképviseletek viszont azzal érveltek: a járvány miatt csak 2021 őszén kezdhették meg a sztrájktárgyalásokat a kormánnyal, de ezek elhúzódása miatt a sztrájkot először 2022 januárjában tudták megszervezni. Ezt követően pedig megszületett a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó kormányrendelet.
A járvány következményei mindezeken túl tartósan hatnak az oktatási rendszer működésére, és 2022-ben is éreztetik a hatásukat. A Magyar Hang pedagógiai szakszolgálatot vezető interjúalanya szerint a koronavírus-járvány miatt rengeteg, akkor első és második osztályos gyermek maradt le a tananyaggal. Lakatosné Deák Ágnes gyógypedagógus szerint az lett volna a legjobb, ha ezek az évfolyamok egységesen megismételték volna a 2020-21-es tanévet. Elmondása szerint a számok is igazolják, hogy drámaian megnőtt a tanulási és beilleszkedési problémákkal jelentkező gyermekek száma: míg 2021-ben 1800 ilyen kérelem érkezett hozzájuk, 2022 nyaráig már 2707 – ez szerinte a járvány következménye.
Bizonytalan kilátások
A kormány már tavaly utalást tett arra: elismeri a bérkövetelések jogosságát, ám az érdemi bérrendezést az Európai Uniós támogatásokból finanszírozná, így a béremelést az uniós pénzek beérkezéséhez kötötte, amelynek időpontja egyelőre bizonytalan – olyannyira, hogy Pintér Sándor belügyminiszter, aki a 2022-es kormányalakítás óta az oktatásért is felel, a december 16-án rendezett egyeztetésen semmilyen ígéretet nem tett a béremeléssel kapcsolatban – túl azon a tíz százalékos emelésen, amelyet nemzeti forrásból valósít meg a kormány 2023-ban, és amelyről már a kormányrendelet is megszületett.
A kormány Európai Unió felé tett vállalása szerint a pedagógusbéreknek 2028-ra kellene elérnie a diplomás átlagbér 80 százalékát – vagyis öt évbe telne, hogy a magyar pedagógusbérek elérjék az OECD-átlagot. A miniszter és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a zárt körű egyeztetésen a pedagógus bértábla reformját is bejelentették: az elhangzottakból az derült ki, hogy egy évtized után megszűnne a Hoffmann Rózsa akkori közoktatásért felelős államtitkár által kidolgozott pedagógus életpályamodell, helyette egy teljesítménybérezést is lehetővé tevő rendszert vezetnének be, ennek a részletei azonban egyelőre nem ismertek. A munkaterhek csökkentése kapcsán nem hangzottak el konkrét vállalások, azonban az igen, hogy a belügyminiszter két héttel meghosszabbítaná a jelenleg június 15-ig tartó tanévet.
