Többé nem a miniszterelnök dönt mindenről 132 csatlósán keresztül, hanem szövetségeseket kell szereznie az Országgyűlésben. Ahol minden bizonnyal a Demokratikus Koalíció frakciója lesz a legnépesebb.
Publicisztika
Az elmúlt hetekben hatásosabb érveket hozott Márki-Zay Dobrev és Dobrev Márki-Zay ellen, Jakab Péter Márki-Zay és Karácsony ellen, Fekete-Győr Jakab ellen, Karácsony Gyurcsány ellen és vice versa, mint bármelyik fideszes politikus bármelyikük ellen.
Azt vallom, hogy még nagyon primitív, rasszista beszéd elhangzása esetén is érveket, nem pedig hisztériát, áldozati pózokat és törzsi átkokat kell a szubhumán szellemmel szembeállítani.
A politika bonyolult tudomány. Fel kell fogni, érdemes-e belefogni, összefogni, kell-e valamit betartani, esetleg még kitartani, netán összetartani, és hogy mikor kell belehúzni, mikor széthúzni, sőt, ha úgy adódik a helyzet, elhúzni.
Már nem csak Szanyi Tiborék Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalmának van Kádár János terve, hanem a Fidesznek (és vele a persze csepp KDNP-nek is).
Ki ellen lázadoznánk, amikor világunkat egyre inkább a láthatatlan és személytelen erőviszonyok kormányozzák a maguk kérlelhetetlen logikája szerint?
A Jobbik elnöke egészen szeptemberig semmibe vette a szakszerűséget, és kifejezetten primitív, durva nyelvezetben szidta, gyalázta a kormányt, és nem fogalmazta meg programját, hogy mitől lenne jobb, szerethetőbb egy általa vezetett Magyarország.
Köteles beszéd megvan-e még? Csak, hogy mindenkit meg kell ráncigálni, de csak azért, amiért megérdemli.
Érdemes lenne a DK tagjainak és szimpatizánsainak azon is elgondolkodni, hogy vajon ki fogja vállalni azért a felelősséget, ha Dobrev Klára veszít Orbán Viktorral szemben?
Képzeld el, hogy mindaz, ami történik velünk, pont ugyanígy esik meg, csak épp a miniszterelnököt nem Orbán Viktornak, hanem Márki-Zay Péternek, Karácsony Gergelynek vagy Dobrev Klárának hívják.
Rákosi, hazaszeretet, Jeruzsálem – repkedett minden a fideszes aktivistákkal beszélgetve, csak a valóságról nem lehetett beszélni velük.
Mindenki alábecsülte az országot gúzsba kötő Orbán-Gyurcsány pankráció meghaladása iránti vágyat, nem számolva azzal, milyen sokakban lobban fel a lelkesedés, ha feltűnik a színen egy új szereplő a maga új történetével.
Hazudni ugyebár háromféleképpen lehet: valós tény elhallgatásával, valótlanság állításával és statisztikával. Mindháromra bőven kaptunk példát az Orbán-rezsim ezen önfényező hazugságünnepén.
Személye a baloldaliak jelentős részét, a mérsékelt liberálisokat és a polgári-konzervatív oldal szavazóit is integrálni tudja.
Egyébként minek az a nagy választási hajcihő? Egyszerűen alapítványi formába kéne kiszervezni a miniszterelnöki posztot, mozdíthatatlanul bebetonozni a következő harminc évre, oszt jónapot.