Hölgyeim és Uraim! Tisztelt hivatalos és aspiráns országépítők! 1989 után újra megnyílt egy tanulóidő előttünk. Nem lesz könnyebb, mint egykor, de hátha sikerül az összes saját árnyékunkon túllépniük!
Publicisztika
A politika kétségtelenül a hatalom megszerzésére és megtartására irányuló folyamat, de azért, hogy valamit változtassunk, vagy éppen hogy megtartsunk a társadalmunkban, nem pedig önmagáért való tevékenység.
Nem irigylem Lánczi Tamást, hogy naponta dilemmahelyzeteket kell megoldania, de megnyugtat a tudat, hogy a havonta a számlájára érkező több mint ötmillió forintos adóforintokból származó fizetés alkalmas lehet a szorongásai oldására.
Totális a megőrület. A Belügyminisztériumban Káosz kapitány vette át a hatalmat, első intézkedésként pedig határozatlan ideig tartó kényszerszabadságra küldte Pintér Sándort – ez volna a megengedőbb, optimistább magyarázat.
Minél jobban igyekeznek elfedni a marketingesek a kellemetlen részleteket, annál nyilvánvalóbbá válik Sulyok Tamás alkalmatlansága a köztársasági elnöki posztra.
Az őszödi beszéd közmondásos „másik madámjának” is nagyon kemény dolga lenne már itt.
Magyar Péter pártja felborította az ellenzéken belüli erőviszonyokat, ám az Orbán-rendszer megbuktatásához ez még kevés.
A Fidesznek kell az erős, de Magyartól független ellenfél. Talán úgy ítélték meg, hogy a városházára visszavonuló Karácsony nem tenne sokat azért, hogy 2026-ban megmentse Magyarral szemben a DK–MSZP-blokkot.
A hatalom durvulása, a fokozhatatlannak vélt fokozása, a még erőteljesebb kommunikáció a legvalószínűbb válasz a Magyar Péter jelentette kihívásra.
A foglalkoztatás terén nehezen vitathatóan rendszerszinten hátrányos megkülönböztetéssel szembesülhetnek.
A múlt század ötvenes éveiben a szabadidőt marcangoló televízió kora még nem jött el, a könyvé meg múlhatatlannak tűnt. Vidéken autóbuszos mozgó könyvtárakban lehetett kölcsönözni, a főváros peremvidékeire könyves villamosok jártak.
Eléggé ismert a Kispál és a Borz Csillag vagy fecske című dala és annak az a sora, hogy „maradj otthon, nézzél TV-t”. Krúbi ebből jól érthető közéleti utalást formált a Szív című számában: „Maradjon otthon, nézzen tévét / Csak szavazni menjen el, ha letelik a négy év”.
Az ufókban már gyerekkoromban hittem. Nem föltétlenül az E. T. miatt, hanem mert borzasztónak és ijesztőnek éreztem belegondolni is abba, hogy egyedül lehetünk az univerzumban.
Szó sincs itt agymosásról, nem hiszek ebben, függés van, hierarchia a falvakban, és félelem. Nem a tudatlanság, hanem a tájékozatlanság löki őket a helyi földesúr (polgármester) karjaiba.
Karácsony Gergely marad, Budapest pedig tovább vár arra a vezetőre, akinek szemében végre fontosabb önmagánál.