A Fidesz a huxittal nyilván teszteli a társadalom fájdalomtűrését, annál is inkább, mert a közelgő, elkerülhetetlen gazdasági válság alatt mint egy falat kenyérre, épp annyira lesz szüksége bűnbak(ok)ra.
Álláspont
Attól tartok, a kormány készül a társadalom nyugalmának megzavarására alkalmas lépésekre. Ezért is fontos a számára, hogy előzőleg megfegyelmezze, majd domesztikálja az ellenzékét és rajta keresztül minden potenciális elégedetlenkedőt.
Előbb-utóbb kiderül, mire is szavaztak a Fidesznek újabb megbízást adó polgárok. Akárhogy ízesítik, hiába nevezik majd másnak, a feketeleves feketeleves lesz.
Orbán Viktor diadala csak a fővárosban lehet teljes, csak itt költözhet a Várba, csak itt rendezhet Európa-bajnoki focimeccset, és csak itt parádézhat egy múzeumi negyed mecénásaként úgy, hogy mindenki lássa.
A mostani választás mindennél világosabban megmutatta, hogy semmiféle ellenzék nem tud úgy nyerni, ha nem hasít le egy méretes darabot a Fidesz bázisából.
A Brüsszellel, nem Moszkvával tovább vitázó, győztes Fidesz valamiféle válságkormányzásra készül. Hogy pontosan mire, azt a választás előtt nem kötötték az orrunkra. A közeljövő feszültséggel terhes, sok izgalmat tartogat; a történelem nem ért véget április 3-án. Mi is folytatjuk!
Meggyőződésünk, hogy Magyarországnak tizenkét év egyszínű kormányzás után váltásra van szüksége. Az Orbán-kormány rászolgált a bukásra, nem érdemel több esélyt. Nem, mert azzal a jelentős felhatalmazással, amit többször is megkapott, nem élt a közösség javára.
Számos ok miatt hiba volna elhamarkodottan eredményt hirdetni április 3-ra, ahogy lényegében Orbán Viktor március 15-én és a fideszes kötődésű intézetek tették.
Most tényleg csak április 3-a számít, a V4 szétesése, a hagyományos barátságok feláldozása, a nyugati egység nyögvenyelős támogatása miatti további elszigetelődés megfizethető ár az újabb négyéves felhatalmazásért.
Amint legitim eszközzé válik a nemzetközi kommunikációban a nukleáris támadással való fenyegetettség, a gyilkolás mögött nem marad élet, csak gyilkolás.
Mondjuk ki újra meg újra, hogy aki támad, az agresszor, aki háborút indít, emberéleteket olt ki, az orosz elnök esetében kizárólag durva hatalmi érdekből: az gyilkos. Nincs itt az ideje a finomkodásnak, Putyin, ne tedd tönkre az életünket!
Orbán örülhet, nem Róna Péter keresztelte meg Ráhelt és Gáspárt, nem ifjúkora árnyát kell hallgatnia az Országgyűlésben 15 percig.
Mit is üzen Róna Péter jelölése, akit eredetileg Jakab Péter, a Jobbik elnöke javasolt, s akivel Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt közölte a pártok döntését?
Aki le akarja győzni a Fideszt, annak van, amit érdemes eltanulnia tőle.
Január 31-én megértettem, hogy a közmédia is punk, mi több, olyan posztmodern sajtóművészetet űz, amelynek célja az újságírás kiszabadítása a valóság, tárgyilagosság, elfogulatlanság és korrektség béklyójából.