Kérjük, kattintsanak új cikkünkre a pénteki eseményekért!
• Csehország nem tud több menekültet fogadni
• WHO: a háború kitörése óta 43 egészségügyi intézményt ért támadás, 12 orvos és ápoló hunyt el
• Szaporodik azon országok száma, amelyek háborús bűnök elkövetésével vádolják Oroszországot
• Eddig 130 embert mentettek ki a szerdán lebombázott mariupoli színház romjai alól
• Az amerikai elnök háborús bűnösnek nevezte Putyint; a Kreml tiltakozik
• Az orosz erők szabadon engedték Melitopol elfoglalt ukrán város korábban elrabolt polgármesterét, Ivan Fedorovot
• Több mint 3 millió menekült hagyta el Ukrajnát
• Kárpátalján hajnalban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák
• Szerdai közvetítésünket itt találják.
22:46 Az eddigi adatok szerint 21-en vesztették életüket és 25-en sérültek meg a Harkiv megyében lévő Merefa város elleni orosz tüzérségi támadásban - közölte csütörtökön a kelet-ukrajnai megye ügyészsége. A korábban megjelent hírek szerint csütörtökre virradóan az orosz erők tüzérségi támadást indítottak a település ellen, és szétlőttek egy iskolát és egy kultúrházat - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
22:34 Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén az Oroszországot képviselő nagykövet, Vaszilij Nebenzja azt mondta, hogy a mariupoli színházban történtekért nem orosz légicsapás okolható, hanem a helyzetet ukrán nacionalisták, az Azov milícia túszejtő akciója idézte elő – számolt be a Sky News. Hozzátette, a színház soha nem volt célpont, és az ukrán fegyveres erőket és nacionalista csoportokat okolta a történtekért, valamint a nyugati újságírókat hibáztatta „a helyzet téves bemutatásáért”.
22:23 Az ENSZ emberi jogi hivatalának legfrissebb becslése szerint 1900 polgári áldozatot követelt az ukrán háború kezdetétől, február 24-től március 15-ig, ebből 726-an haltak meg, köztük 52 gyermek, és 1174 sebesült. A tényleges szám pedig valószínűleg sokkal magasabb – mondta Rosemary DiCarlo, az ENSZ főtitkár-helyettese az ENSZ Biztonsági Tanácsnak ülésén az Associated Press szerint, amelyet a The Guardian idézett. – A legtöbb halálesetet az okozta, hogy lakott területeken széles hatásterülettel rendelkező robbanófegyvereket használtak. Az ENSZ Fejlesztési Programja, az UNDP előrejelzése szerint ha a háború folytatódik, Ukrajna lakosságának 90 százaléka szegénységgel és rendkívüli gazdasági sebezhetőséggel nézhet szembe, „évtizedekre visszavetve az országot és a régiót, és mély társadalmi és gazdasági sebeket hagyva maga után – mondta. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint eddig több mint hárommillió ember menekült el Ukrajnából a háború kitörése óta. Ennek több mint fele Lengyelországba ment, míg a többiek zöme a környező kelet-európai országokban keres menedéket.
22:11 A Csehország már nem tud több menekülteket befogadni Ukrajnából – mondta az ország miniszterelnöke. Petr Fiala az Associated Press hírügynökség közlése szerint – amelyet a BBC idézett – azt mondta, elérték annak határait, hogy gond nélkül befogadjanak menekülteket. A háború kitörése óta Ukrajnából mintegy 270 ezren menekültek Csehországba. A cseh kormány azt tervezi, hogy hosszú távú tartózkodási engedélyt ad ki a már az országban lévő menekülteknek.
22:03 Olaszország kész újjáépíteni egy a bombatámadásban elpusztult mariupoli színházat – közölte Dario Franceschini kulturális miniszter. A BBC tájékoztatása szerint a kabinet már jóváhagyta azt a javaslatát, amely az újjáépítéshez szükséges források és eszközök felajánlásáról szól – Minden ország színháza az egész emberiségé – írta Franceschini a Twitteren. A felajánlásért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren köszönetet mondott.
21:24 Az ukrán és a nyugati politikusok az utóbbi napokban egyre gyakrabban emlegetik Putyint háborús bűnösként, illetve az orosz támadók által elkövetett atrocitásokat is háborús bűnöknek nevezik. Így tette Zelenszkij ukrán elnök és szinte minden ukrán politikus, de Biden amerikai és Macron francia elnök, illetve Johnson brit miniszterelnök is. Kérdés azonban, hogy e szóhasználat mennyiben csupán retorikai fogás, és van-e bármi esély arra, hogy a tényleges háborús bűnöket valóban kivizsgálják, illetve a bűnösöket, akár Vlagyimir Putyin orosz elnököt elítéljék miattuk. A BBC szerint a háborús bűnök fogalma meglehetősen jól definiált, hiszen a genfi egyezmény, illetve a nemzetközi jog egyéb egyezményei lefektették a háború szabályait. A háborús bűnök akkor valósulnak meg, amikor e szabályokat megsértik. A háború kereteit szabályozó egyezmények legfontosabb kötelezettsége, hogy civileket, illetve az esszenciális közszolgáltatásokat tilos szándékosan támadni. A vádak szerint azonban Oroszország pontosan civilekre támadt számos esetben, legkirívóbban akkor, amikor szerdán este lebombázott egy 1300 civilnek menedéket nyújtó színházat Mariupolban.
21:15 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője arra kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy dolgozzanak egy sürgős tűzszünet érdekében Ukrajnában. – Mintha a Covid nem lenne elég, egy ilyen pusztító háború kitörése veszélyes a világra – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus főigazgató a BBC tudósítása szerint. A WHO mostanra 43 egészségügy intézmény elleni támadást igazolt a háború sújtotta országban, amelyekben legalább 12 ember – köztük egészségügyi dolgozók – haltak meg, további 34-en megsebesültek. – Bármely konfliktusban az egészségügyi ellátórendszer elleni támadások a nemzetközi humanitárius jog megsértését jelentik – mutatott rá a WHO vezetője, aki szerint a támadások már komoly fennakadásokat okoztak az egészségügyi szolgáltatásokban és az alapvető árukhoz való hozzáférésben Ukrajnában, amelynek a következő években, évtizedekben is érezhető lesz a hatása.
20:65 Az Egyesült Államok „nagy aggodalmát fejezi ki" amiatt, hogy Kína olyan katonai felszerelést szállíthat Oroszországnak, amelyet Vlagyimir Putyin elnök felhasználhat Ukrajna ellen – közölte a Fehér Ház szóvivője a BBC hírösszefoglalója szerint. Jen Psaki csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette, az, hogy Kína elmulasztotta elítélni Oroszország lépéseit, „sokat elárul". Hétfőn az Egyesült Államok figyelmeztette szövetségeseit: Kína azt javasolta, hogy készen áll katonai és gazdasági támogatást nyújtani Oroszországnak.A kínai külügyminisztérium dezinformáció terjesztésével vádolta az Egyesült Államokat, Oroszország pedig tagadta, hogy katonai segítséget kért volna Pekingtől.
20:34 Joe Biden amerikai elnök pénteken telefonon beszél Hszi Csin-ping kínai államfővel. Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Kína különleges szerepét hangsúlyozta és arra utalt, hogy az oroszbarát politikának kellemetlen „költségei” lehetnek – írja a CNN.
Tévés beszédében Blinken úgy fogalmazott, Kína „felelősséggel tartozik” azért, hogy felhasználja befolyását Vlagyimir Putyin orosz elnöknél az ukrajnai háború megállítására. – Felszólítunk minden nemzetet, amelynek bármilyen befolyása van Oroszországra, hogy azt használják fel arra, hogy Moszkvát rákényszerítsék a háború befejezésére. Úgy véljük, különösen Kínának kötelessége, hogy felhasználja befolyását Putyin elnöknél, és megvédje azokat a nemzetközi szabályokat és elveket, amelyektől vallja, hogy támogat – fogalmazott a Blinken.
20:10 A BBC beszámolója szerint meg nem nevezett nyugati hivatalos személyek egy háttérbeszélgetésen arról tájékoztatták az újságírókat, hogy Ukrajnában a hadi helyzet nem változik drámaian, és fennáll a lehetősége annak, hogy az ukrán erők patthelyzetet tudnak kiharcolni az oroszokkal szemben. Az egyik tisztviselő kifejtette, hogy bár az orosz erők itt-ott kisebb haladást érnek el, szó sincs áttörésről semelyik fronton. Nem csupán arról van szó, hogy az orosz offenzíva nagyon nem úgy halad, ahogy előzetesen eltervezték, de miután az orosz hadsereg átállt az ukrán lakosság morálját felőrölni hivatott módszeres pusztításra, ez a terv is megakadt.
A nyugati értékelés szerint a 7000 elesett orosz katonáról szóló ukrán állítások egészen reálisnak tűnnek. Most az a legfőbb kérdés, hogy Putyin úgy dönt-e hogy fokozza a katonái brutalitását vagy más utat választ.
20:05 Az orosz hadsereg Harkiv piacát ágyúzta, amely kigyulladt, a lángokból hatalmas füst szállt fel – közölte a város polgármestere, Ihor Terekhov. A helyszíni felvételeket a CNN földrajzi helymeghatározás alapján hitelesnek nevezte. A polgármester közleménye szerint a mentőszolgálat egyik munkása az oltás közben életét vesztette.
19:48 Az Egyesült Államok után Nagy-Britannia, Franciaország, Albánia, Írország és Norvégia is háborús bűnökkel vádolja Oroszországot. A hat ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése előtt fejtette ki álláspontját azt követően, hogy Liz Truss, az Egyesült Királyság külügyminisztere kijelentette: „nagyon-nagyon erős bizonyítékok vannak” arra, hogy az orosz erők háborús bűnöket követtek el, amelyek mögött Vlagyimir Putyin. – A nemzetközi büntetőbíróságnak kell eldöntenie, hogy ki minősül háborús bűnösnek vagy sem, mi a bizonyítékokat hozzuk be – fogalmazott a The Guardian híre szerint a külügyminiszter.
Eközben – ahogy arról a CNN hírt adott – Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy egyetért Biden elnök kijelentéseivel, miszerint Vlagyimir Putyin háborús bűnös. „Fokozták a bombázásokat azzal a céllal, hogy megtörjék az emberek akaratát. Tegnap Biden elnök azt mondta, hogy véleménye szerint háborús bűnöket követtek el Ukrajnában. Személy szerint egyetértek. A civilek szándékos megtámadása háborús bűn. Végül is, az elmúlt három hét pusztítása miatt nehéz arra a következtetésre jutnom, hogy az oroszok másként cselekszenek fogalmazott Blinken, aki azt is elmondta, hogy amerikai szakértők dokumentálják és értékelik az Ukrajnában elkövetett lehetséges háborús bűnöket.
19:30 Az orosz erők több mint 1000 rakétakilövést hajtottak végre az Ukrajna elleni invázió kezdete óta – mondta a CNN beszámolója szerint újságíróknak egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő. Mint közölte, az Egyesült Államok „folyamatos haditengerészeti tevékenységet tapasztal a Fekete-tenger északi részén, Odessza partjainál, de az elmúlt 24 órában nem volt ágyúzás. A tisztviselő hozzátette, hogy nincs közvetlen jele az Odessza elleni támadásnak.
19:19 130 embert mentettek ki a mariupoli színház romjai közül – közölte az ukrán televíziónak a donyecki régió egykori vezetője, a nyilatkozatot a The Guardian idézte. Szerhij Taruta elmondása szerint a túlélők felkutatására irányuló erőfeszítéseket hátráltatja a közszolgáltatások teljes leállása. Kifejtette, hogy mintegy 1300 ember tartózkodott az épületben, amikor azt orosz bombatámadás érte tegnap. Tájékoztatása szerint a civilek igyekeznek eltakarítani a romokat, ám a munkát hátráltatja az állandó ágyúzás. Mentőakció pedig azért nincs, mert mindazok a szolgálatok, amelyek az emberek megmentésére, ellátására, eltemetésére hivatottak, már nem léteznek. A mariupoli hatóságok szerint továbbra sem lehet megbecsülni a támadás lehetséges áldozatainak számát.
18:48 Kilenc foglyul ejtett harcosért cserébe az oroszok elengedték Melitopol polgármesterét, közölte az ukrán elnöki hivatal vezetője. Volodimir Zelenszkij sajtófőnökét, Darija Zarivnát az Interfax hírügynökség idézte. Az Ivan Fedorov elengedéséért cserébe szabadon bocsátott katonák Zarivna közlése szerint 2002-ben és 2003-ban születtek. A valóságban még gyerekek - fogalmazott. Ukrajna múlt pénteken gyanúsította meg Oroszországot a melitopoli polgármester elrablásával. Erről kamerafelvételek is tanúskodtak. Ivan Fedorov kiszabadítását megerősítette Zelenszkij is.
18:35 Franciaország 300 millió eurós támogatást nyújt Ukrajnának a február 24-én kezdődött orosz offenzívával szembeni ellenállásra – jelezte az MTI szerint csütörtökön a francia külügyi tárca. A tájékoztatás szerint Jean-Yves Le Drian külügyminiszter ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával folytatott telefonbeszélgetésén megerősítette a 300 millió eurós pénzügyi segítség beindítását, amelyet még Emmanuel Macron államfő ígért meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Franciaország ezenkívül védelmi eszközöket és üzemanyagot is szállít az ukrán erőknek.
Jean-Yves Le Drian azt is jelezte, hogy a francia diplomácia folytatja az erőfeszítéseket európai szinten annak érdekében, hogy Oroszország számára egyre költségesebbé váljék a katonai műveletek folytatása – tette hozzá a tárca. A külügyminiszter arra is kitért, hogy „fontos a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) égisze alatt megkezdett tárgyalásokat folytatni az Ukrajnában található polgári nukleáris létesítmények biztonságáról”. Ukrajna azzal vádolja az orosz erőket, hogy két alkalommal is megrongálták a nagyfeszültségű vezetékeket a csernobili atomerőműnél, s emiatt egy időre megszakadt a létesítménynél a külső áramellátás, valamint hogy korábban robbantásokat hajtottak végre a zaporizzsjai atomerőmű egyik reaktorának közelében. Mindkét létesítmény március elején orosz irányítás alá került.
18:20 Eddig 30 ezren menekültek el Mariupolból, de több mint 350 ezren maradtak a helyi hatóságok közlése szerint. Mindeközben a lakóházak nyolcvan százalékát elpusztították már az orosz támadások, jelentette az AFP. Azt még továbbra is vizsgálják, a színházépületre mért szerdai támadás mennyi áldozatot szedett. Mindenesetre több mint ezren menekültek korábban a lebombázott épületbe. Egy uszodát, ahol főként nők, gyerekek és idősek rejtőztek, szintén támadás ért. A városban maradt 350 ezer ember jelenleg is a menedékhelyeken és pincékben rejtőzik.
18:05 Nem szeretném, ha a háború elérné Magyarországot – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Ukrajna magyarországi nagykövete, Ljubov Nepop. Ennek érdekében pedig azt szeretné, hogy az orosz hadseregnek ne legyen lehetősége egyetlen lépést sem tenni Ukrajna belseje felé, és a hazája minél előbb felszabaduljon az orosz megszállás alól. Interjúnkat itt olvashatják>>>
17:50 Bizakodóbbak a törökök a tűzszünetet illetően azután, hogy Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter találkozott ukrán partnerével. Çavuşoğlu azt követően beszélt a fegyvernyugvásról, hogy előző nap látogatást tett Moszkvában is. Az oroszoknál fejtette ki, hogy a törökök nem vesztették el reményüket a diplomáciában. Dmitro Kuleba ukrán külügyérrel már Lembergben tárgyalt, többek között a Mariupolból biztosítandó humanitárius folyosóról egyeztetve. A törökök egy legalább huszonnégy órás tűzszünetet javasoltak, illetve a menekülőutak biztosítását. Mariupolban az oroszok támadtak már lakóépületeket, egy szülőotthont, illetve azt a színházat is, ahova korábban ezer ember menekült. Továbbiak itt>>>
17:35 Vlagyimir Putyin nem őrült a világhírű finn írónő, Sofi Oksanen szerint. A szerző erről a svéd Dagens Nyheterben közölt egy cikket, kifejtve, hogy bár a nyugat irracionálisnak érezheti a történteket, de Oroszországban eközben sokan elhiszik, hogy csak felszabadítják Ukrajnát egy náci rezsimre hasonlító rendszer alól. Oksanen szerint Németországgal szemben Oroszország nem nézett szembe a múltjával, Vlagyimir Putyin így könnyen felébresztette sokakban az ellenségképet, a holokauszt emlékezetének manipulálásával pedig csak olajat öntött a tűzre. Az írónő szerint ugyanezt vetették be korábban az észtek ellen is, Oroszország pedig ma is a sztálini elvek mentén működik, és a háborút nem területszerzés, hanem a felszabadítás szándékával indokolja. Oksanen cikkét a 24.hu szemlézte.
17:20 Huszonegynél is több áldozatot szedett a merefai bombázás a helyi ügyészség szerint. Huszonöten pedig megsebesültek, amikor az oroszok megtámadták a Harkivtól huszonöt kilométerre fekvő várost. A CNN szerint hajnali fél négykor támadtak a városra, egy iskolát és egy klubot is eltaláltak rakétával.
17:08 Egyhangúlag elfogadta csütörtökön az ellenzéki többségű lengyel szenátus a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt, amelyet a kormány terjesztett elő, és amelyet előzőleg a szejm szintén egyhangú szavazáson hagyott jóvá. A most az államfő elé kerülő jogszabály mellett a 100 fős szenátusban 97 honatya szavazott, senki sem adott le tartózkodó, illetve ellenszavazatot. A múlt heti alsóházi szavazáson a 460 fős szejmben 450 képviselő támogatta a tervezetet, senki sem ellenezte, öten tartózkodtak a szavazástól.
A hadsereg a jelenlegi, mintegy 110 ezer főről 250 ezer főre bővül majd, a már működő területvédelmi erők (WOT) pedig 50 ezer főt fognak számlálni. Az ellenzék korábban a törvény több előírását bírálta. Tomasz Grodzki szenátusi elnök azonban szerdán bejelentette: szem előtt tartva az ország biztonságát és tekintettel arra, hogy „a háború az ország kapuihoz ért”, az ellenzéki szenátorok nem küldik a tervezetet vissza a szejmbe, hanem a megszavazásával lehetővé teszik, hogy az államfő még e héten aláírja. (MTI)
16:52 Ügyvédek segítségével sikerült összeállítani egy békeegyezményt, de az előrelépés azon múlik, az oroszok beleegyeznek-e a tűzszünetbe. Erről az ukrán védelmi miniszter számolt be csütörtökön, azok után, hogy a franciák azzal vádolták az oroszokat, csak színleg egyeztetnek a békekötésről. Az ukrán tárgyalódelegációt vezető Olekszij Reznyikov szerint bizonyos előrelépés történt, de ahhoz, hogy kompromisszumra jussanak, Oroszországnak azonnal fel kell hagynia Ukrajna támadásával.
16:40 Nemrég több mint harminc, sérült szíriai zsoldos érkezett Oroszországból a szíriai orosz Hmejmim légitámaszpontra, olyanok, akik az ukrajnai harcokban sebesültek meg – állította a kijevi védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága csütörtökön a Telegram üzenetküldő portálon közzétett jelentésében. Az ukrán katonai hírszerzés szerint a sérültek látványa elkedvetlenítette Szíriában az ukrajnai háborúban orosz oldalon részt venni készülő szíriai zsoldosokat, többen visszavonták jelentkezésüket, de feljegyeztek olyan eseteket is, amelyekben a korábbi jelentkezők állítólag megcsonkították magukat, hogy mégse kelljen harcba menniük. A jelentésben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál és az UNIAN ukrán hírügynökség is idézett – azt írták: a zsoldosok egy része úgy tekint az ukrajnai „kalandra”, amelyhez előbb Oroszországba, illetve Fehéroroszországba kell utazniuk, mint dezertálási lehetőségre, mert Ukrajnába jutva azután illegális bevándorlóként az Európai Unióba akar eljutni.
Az ukrán hírszerzés semmivel nem támasztotta alá ezt az értesülését. A beszámoló szerint a szíriai Hmejmim támaszpont parancsnoksága azt az utasítást kapta, hogy megközelítőleg napi 300 zsoldost verbuváljon. Például március 15-én 150-et küldtek Oroszországba, hogy részt vegyenek az ukrajnai háborúban – állítja az ukrán hírszerzés. „A zsoldosoknak azt mondják, hogy pusztán a rendfenntartásban kell részt venniük az Oroszország által megszállt ukrán területeken. Körükben azonban elterjedt a híre annak, hogy ezzel ellentétben harci cselekményekben vetik be őket, ami úgyszintén jelentősen csökkentette a szíriaiak elszántságát” – írta a hírszerzés. Kijev értesülése szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök állítólag negyvenezer fegyverest ígért Oroszországnak. Ezenfelül a hírszerzés olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint a közeljövőben fegyvereket, katonai felszereléseket és egyéb erőforrásokat is terveznek szállítani Szíriából Oroszországba és Fehéroroszországba az Ukrajna elleni támadásokban részt vevő orosz erők számára. (MTI)
16:30 Háromezer helyjegy árával segíti a főváros az ukrán menekülteket. Részletek itt>>>
16:18 Ukrajnának több katonai támogatásra van szüksége, az Európai Uniónak pedig további, rendkívül erős, a gazdaságot megbénító szankciókkal kell sújtania Oroszországot – jelentette ki az ukrán védelmi miniszter az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának ülésén csütörtökön. Olekszij Reznyikov, az EP szakbizottságának üléséhez videón keresztül kapcsolódva elmondott beszédében hangsúlyozta: olyan robusztus megszorító intézkedésekre van szükség Oroszországgal szemben, amelyek arra kényszerítik Moszkvát, hogy „megállítsa az Ukrajna elleni agressziót”. A miniszter ismételten ukrajnai repüléstilalmi zóna bevezetését szorgalmazta, és sürgette az uniós országokat, hogy bürokratikus akadályok nélkül szállítsanak fegyvereket országának. Reznyikov kérdéssel fordult az EP-képviselőkhöz: vajon a helyzet elmérgesedésére van-e szükség ahhoz, hogy az Unió határozottabban lépjen fel Oroszországgal szemben és Ukrajna megsegítésére? – fogalmazott. Közölte továbbá: Ukrajna készen áll arra, hogy mihamarabb fogadja és felhasználja az Európai Unió felajánlotta pénzügyi segítséget. (MTI)
16:05 Felfüggeszt egy Oroszországgal közös missziót az Európai Űrügynökség (ESA) Ukrajna lerohanása miatt. Szeptemberre terveztek egy marsi expedíciót, az élet jeleit kutatva a vörös bolygón, ehhez pedig egy orosz kilövőállomást használtak volna. Az Űrügynökség a közlemény szerint elítéli az Ukrajnával szembeni orosz agressziót, illetve a számos áldozattal járó támadásokat. Részletek itt>>>
15:50 A berlini fal leomlását emlegette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ezzel próbálva meggyőzni a német képviselőket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az orosz invázió megfékezése érdekében. Az elnök a német parlamentnek küldött videóüzenetében viszont hozzátette azt is: évekig, amikor a német-orosz üzleti kapcsolatok szóba kerültek, annyi volt erre a válasz: gazdaság, gazdaság, gazdaság. Most Zelenszkij azt kérte, segítsenek ledönteni az oroszok által épített falat.
15:40 Vlagyimir Putyin orosz elnök bölcs és művelt nemzetközi szereplő, ezért nem reagál Joe Biden amerikai elnök róla tett megengedhetetlen kijelentéseire – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak. Részletek itt>>>
15:27 Videóüzenetben fordult az orosz néphez és az orosz katonákhoz Arnold Schwarzenegger. Részletek itt>>>
15:15 Meghosszabbította egy orosz bíróság Brittney Griner letartóztatásának idejét legalább két hónappal. A hírről az orosz állami TASZSZ hírügynökség számolt be. Az olimpiai bajnok amerikai kosárlabdázót korábban drogügyletekre hivatkozva tartóztatták le, az Egyesült Államokban viszont többen attól tartanak, hogy túszként tartják majd fogva. Az oroszok azzal vádolják a sportolót, hogy hasisolajat tartalmazó dohányterméket vitt be az országba. Griner legalább május 19-éig lesz őrizetben. Ha elítélik, akár tíz éves börtönbüntetést is kaphat.
15:02 Csehország és Litvánia közös álláspontot képvisel az ukrajnai orosz támadás ügyében. Egy demokratikus ország indokolatlan megtámadása, a civilek gyilkolása nem maradhat visszhang nélkül – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter csütörtökön Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszterrel, aki rövid látogatást tett Csehországban. A találkozó utáni sajtótájékoztatón mindkét tárcavezető egybehangzóan leszögezte: országaik támogatják Ukrajna felvételét az Európai Unióba. „Az orosz és a fehérorosz rendszer megtámadta a demokráciát, a szabad jogállam alapjait” – mondta Lipavsky újságíróknak. Csehország és Litvánia azon államok közé tartozik, amelyek a legnagyobb konkrét segítséget nyújtják Ukrajnának. „Olyan fegyvereket, fegyverrendszereket, haditechnikát küldünk az ukránoknak, amelyek segítenek megállítani, vagy legalább lassítani az oroszok előrenyomulását” – mutatott rá Landsbergis. (MTI)
14:32 Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökre virradóra Peking felé repült, amikor a gépe Novoszibirszk felett váratlanul visszafordult, hogy újabb 2800 kilométert megtéve visszatérjen a kiindulási pontjára – vette észre a német Bild hírfolyamában a 444.hu. Arról a Bildnek sincs információja, miért fordult vissza a külügyminiszter repülőgépe.
14:25 Moldova nem képes már több, a háború elől menekülő ukrán állampolgárt befogadni és ellátni, miután a 2,6 millió lakosú országban napok óta több mint százezer menekült tartózkodik – közölte csütörtökön a román G4Media.ro hírportál Dumitru Udreának, a chisinaui kormány főtitkárának egyik rádióinterjúját idézve. Az MTI szemléje szerint Udrea a – román közszolgálati rádió által a moldovai fővárosban alapított – Radio Chisinaunak elmondta: a háború kezdete óta 340 ezer ukrán állampolgár érkezett Moldovába, akik közül 103 ezren maradtak az országban, a menekültek csaknem fele pedig kiskorú.
14:16 Az OECD friss jelentése szerint több mint egy százalékponttal vetheti vissza az ukrajnai háború a globális gazdasági növekedést az invázió utáni első évben. – erről a BBC számolt be. Amennyiben a háború tartóssá válik, a szervezet szerint mély recessziót okozhat Oroszországban. Megjegyezték: bár Oroszország és Ukrajna csak kis százalékát adja a globális gazdaságnak, közben fontos nyersanyagtermelők. Az OECD arra is figyelmeztetett: a konfliktus globálisan 2,5 százalékkal növelheti az árakat.
13:52 Egy ismert TV-szakács lehet az első, akit Oroszországban szabadságvesztésre ítélnek a cenzúra megsértése miatt – számolt be a The Guardian. Veronika Belocserkovszkaja szakácskönyv-szerző és blogger, és az Instagram-posztjai miatt fenyegetik büntetőjogi következmények. Oroszországban az új jogszabályok szerint tilos az ukrajnai invázió ellen szólni, ezért akár 15 év szabadságvesztéssel is járhat. Az odesszai születésű blogger a vád szerint „szándékosan valótlan információkat terjesztett, melyek szerint az Orosz Szövetségi Köztársaság fegyveres erőit arra használja, hogy ukrajnai városokat és Ukrajna civil lakosságát elpusztítsa, köztük gyermekeketd”Belocserkovszkaja Instagram-posztjaiban azzal vádolta Oroszországot, hogy „agresszív háborút folytat egy szuverén állam ellen” Mivel az Instagramot blokkolják Oroszországban, a szerző feltehetően külföldön lehet, de a tudósítások szerint Oroszország kérheti a kiadatását.
13:45 Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden Hszi Jinping kínai elnökkel fog tárgyalni pénteken Oroszorzág Ukrajna elleni háborújáról és egyéb kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről a Fehér Ház közleménye szerint. A telefonbeszélgetésre azután kerül sor, hogy az Egyesült Államok több illetékese figyelmeztett, hogy Kína már dönthetett is arról, hogy gazdasági és pénzügyi segítségben részesíti Oroszországot az ukrajnai háború ideje alatt – írja a The Guardian.
13:26 Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem változtatott azon az álláspontján, hogy Ukrajna 1991 óta fennálló határait kell továbbra is elismerni – erről egy elnöki tanácsadó, Olekszij Arestovics beszélt a Reuters szerint az ukrán állami televízióban. A The Guardian cikke emlékeztet: Zelenszkij az orosz invázió kezdete óta többször elismételte, hogy Ukrajna nem fog kompromisszumot kötni „területi integritását” illetően. Oroszország 2014-ben foglalta el a Krím-félszigetet, de az ENSZ még mindig Ukrajna részeként kezeli a területet. Oroszország szintén elismerte a két kelet-ukrajnai szakadár köztársaság, Luhanszk és Donyeck függetlenségét – Zelenszkij álláspontja nem változott. Sosem adjuk fel nemzeti érdekeinket – mondta a tanácsadó az interjúban.
13:20 Interjút adott a Forbes Magazinnak a délkelet-ukrajnai Mariupol alpolgármestere Szerhij Orlov, aki elmondta, hogy a városnak már a 80-90 százalékát lebombázták az oroszok, szinte nincs olyan épület, amelyik nem kapott találatot. A beszélgetést a Hvg szemlézte. Arra a kérdésre, hogy milyen szolgáltatások működnek még a városban az alpolgármester elmondta, hogy a rendőröket megölték az oroszok és amúgy sem lenne üzemanyaguk az autók működtetésére. Van néhány vízszállító lajtoskocsijuk.A katasztrófavédelem szinte valamennyi autóját kilőtték, így nem tudnak kiszállni tüzet oltani.Hozzátette még, hogy a város infrastruktúrájának egyes elemei működnek csak. A gyárakban leállt a termelés és be sem lehet indítani. Az Azovsztal acélkombinátot teljes egészében lebombázták.
13:10 Ukrajna védelmi minisztere szerint szó sem lehet kapitulációról. Olekszij Reznyikov erről a parlament külügyi, biztonsági és védelmi bizottsága előtt beszélt egy videókonferencián – számolt be a The Guardian. Az orosz-ukrán tárgyalásokban szerinte attól függ az áttörés, hogy Oroszország beleegyezik-e egy teljes tűnzszünetbe. – Természetesen elsősorban a tűzszünetről, a humanitárius folyosókról és a civil lakosság víz-és élelemellátásról fogunk beszélni a tárgyalásokon, és később talán aláírhatjuk ezt a békemegállapodás. De soha nem fogadnánk el semmilyen kapitulációt és a fegyveres erőink készek az ellánállásra. Tehát ma azt lehet mondani, hogy a tárgyalások többé-kevésbé technikai szinten folynak. De biztosíthatom Önöket, hogy egyelőre semmi nincs, amivel elégedettek lehetnénk. De remélem, hogy hamarosan befejezhetjük ezt a háborút, természetesen a Kerml legyőzésével – mondta az ukrán védelmi miniszter.
12:47 A chicagói legókereskedő, a Citizen Brick limitált szériás, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt ábrázoló Lego-figurákat gyártott, hogy a bevételből Ukrajnát segítse. Az ukrán Pravda írt nemrég arról: a Zelenszkij-figurát és a Lego-Molotov-koktélokat tartalmazó csomagot 100 dollárért lehetett megvásárolni egy jótékonysági eseményen. Tegnap a cég azt közölte: a nagy érdeklődésre tekintettel meghosszabbtják a jótékonysági akciót, és további Zelenszkij-figurákat gyártanak. A cél száz ezer dollár öszegyájtése, amelyekből a menekülteknek gyógykezelést biztoító szervezetet, a Direct Reliefet támogatnák.
12:36 Berlinbe látogatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Olaf Scholz német kancellárral találkozott, és sajtótájékoztatón arról beszélt: „Putyin háborúja összetörte a békét és sokkolta a világot”. A főtitkár Ukrajna támogatására biztatott, hogy „megvédjék Ukrajna jogát az önvédelemhez, amelyet az ENSZ Alapokmánya rögzít”. Stoltenberg méltatta a humanitárius és katonai segítséget amellyel Ukrajnát támogatja, és bár kiemelte, hogy „a NATO-nak felelőssége van abba, hogy megelőzze a háború további eszkalálódását”, ugyanakkor figyelmeztette a szövetség tagjait, hogy „nem vehetjük a békét és a biztonságot természetesnek”. Arról is beszélt, hogy a védelmi miniszterek szerdán elkezdték átgondolni, hogy mit kell tenni a védekezés érdekében hosszú távon. Az is hozzátette: ez a védelmi beruházások jelentős növelését fogja igényelni.
12:15 A szlovák miniszterelnök ma már elmenne lengyel kollégájával Kijevbe. A lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnökhöz hasonlóan Eduard Heger szlovák kormányfő is Kijevbe utazhatott volna kedden Volodimir Zelenszkij elnökhöz, de mint utólag elárulta, a biztonsági erők tanácsára nem vett részt a találkozón. Hegertől egy újabb interjúban megkérdezték, nem lett volna jobb gesztus egy asztalnál ülni Ukrajna képviselőivel, amire azt felelte, „de igen” – idézi a parameter.sk. Heger elmondása szerint nem félelemből maradt távol, de ha újra kapna ilyen felkérést, vélhetően már másképp döntene. Elárulta azt is, hogy az utat Morawiecki lengyel miniszterelnök kezdeményezte.
11:59 Az Egyesült Királyság rakétarendszert és száz katonát küld Lengyelországba – erről a brit védelmi miniszter, Ben Wallace beszélt a SkyNews szerint. Ben Wallace jelenleg éppen Varsóban folytat kétoldalú tárgyalást az ukrajnai krízisről. Sajtótájékoztatón azt mondta: közepes hatótávolságú Sky Sabre légvédelmi rakétarendszert telepítenek Lengyelországba száz fős személyzettel, hogy védjék a lengyel légteret Oroszország bármilyen további agressziójától.
A BBC később új részleteket közölt a Lengyelországnak nyújtott támogatásról: három-hat hónapra helyezik át az Egyesült Királyság katonáit Lengyelországba. – Németország és az Egyesült Államok már korábban küldött légvédelmi rendszereket a NATO keleti tagországaiba – jegyezte meg a brit közszolgálati média.
11:52 A Kreml azt közölte, hogy „óriási energiát” fektet abba, hogy tárgyaljon Ukrajnával egy lehetséges békemegállapodásról – ezt Dimintrij Peszkov, a Kreml szóvivője nyilatkozta csütörtökön. Szerinte Oroszországé nagyobb hajlandóságot mutat Ukrajna felé, mint a másik fél. Peszkov cáfolta a Financial Times szerdaiz értesülését, miszerint jelentős előrelépések történtek egy békemegállapodás irányába. A szóvivő szerint ez az értesülés egyes elemeiben igaz, összességében azonban nem.
11:29 Tizenegy újabb ukrán légvédelmi rendszert, köztük egy SZ-300-as üteget lőttek ki az oroszok az előző 24 órában – derül ki az MTI által idézett orosz hadijelentésből. Eszerint az elmúlt nap alatt egy ukrán Mi-24-es és egy Mi-8-as helikopter, valamint 12 drón semmisült meg. Továbbá az ukrajnai Rivne megyei Szárniban légicsapás számolt fel egy hadianyagraktárat – írták. Az orosz állításokat sem erősítették meg független források.
11:12 A horvát kormány lefoglalt három luxusjachtot a fiumei és a közép-horvátországi betinai és skradini kikötőben. Royal Romance nevű luxusjacht értéke 180 millió dollár, és Viktor Medvedcsuk, ismert ukrán üzletemberé, akit Putyin barátjaként tartanak számon.
10:57 Ismét szólásra jelentkezett Oroszországban Dmitrij Medvegyev. Az Orosz Biztonsági Tanács vezetőhelyettese most azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy térdre akarja kényszeríteni Oroszországot. Ennek az „összesküvésnek” szerinte az Egyesült Államok ruszofóbiája a mozgatórugója – írta szemléjében az osztrák Die Presse. Oroszországnak megvan a hatalma, hogy az ellenségeit a helyére tegye – jelentette ki éles hangon. Dmitrij Medvegyev 2008 és 2012 között Oroszország elnöke volt, a lap szerint máig Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legközelebbi bizalmasa.
10:45 Több segítséget kért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Németországtól. Erről a Bundestagban, videós kapcsolaton keresztül beszélt. Kitért rá, hogy az oroszok válogatás nélkül támadnak katonákat és civileket. Ismét megpróbálnak egy népet Európában megsemmisíteni – jelentette ki. Zelenszkij. Németország szemére vetette, hogy nem tett meg mindent a háború elkerülése érdekében, üzletelt Oroszországgal. Példaként említette az Északi Áramlat 2. gázvezetéket, amelyhez szerinte ragaszkodott Németország, és a Nyugat vonakodását is felemlegette, amiért nem tette lehetővé, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen. Majd azzal fordult Olaf Scholz kancellárhoz – utalva a berlini falra is –, hogy döntse le a falat, és támogassa Ukrajnát.
10:30 Egy ukrán parlamenti képviselő arról beszélt a BBC lembergi tudósítójának, hogy elképzelhető, hogy túlélték a mariupoli színház alatt óvóhelyen lévők a színházat ért támadást. – Percekkel ezelőtt olyan információt kaptunk, hogy az óvóhely megmaradt, és az ott lévők életben maradtak. Még nem tudjuk, hogy vannak-e sérültek vagy halálos áldozatok, de úgy tűnik, hogy a legtöbben jól vannak – mondta Dmitro Gurin ukrán parlamenti képviselő, akinek a szülei is Mariupolban rekedtek. Ukrajnai források szerint akár ezer ember is lehetett a színház alatti óvóhelyen.
9:58 Az ukrán kormányzat kilenc humanitárius folyosó megnyitását reméli több városból, köztük az ország déli részén fekvő kikötővárosból, Mariupolból. Irina Verescsuk ukrán kormányfő-helyettes a menekültfolyosók mai megnyitásában reménykedik – számolt be a BBC. Előzőleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők szándékkal támadták Mariupol színházát, ahol több száz ember keresett menedéket.
9:49 Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta három panamai lobogó alatt közlekedő hajó került orosz tűz alá. Az egyik hajó elsüllyedt, a két másik pedig megsérült. Erről Noriel Araúz, a panami hajózási társaság egyik illetékese beszélt helyi újságíróknak, a hírt a Frankfurter Allgemeine Zeitung szemlézte. A lövöldözésekben senki sem sérült meg. Araúz úgy fogalmazott: tudja, hogy a három panamai zászó alatt közlekedő hajót orosz rakéták támadták meg. Álltása szerint az orosz haditengerészet 200-300 különböző felségjelű hajót akadályoz abban, hogy elhagyja a Fekete-tengert. Körülbelül egy tucatnyi panamai kereskedemi hajó, és azon mintegy 150 főnyi legénység várakozik ezért a tengeren. A legtöbb hajó gabonát szállított.
9:32 Az Észak-Ukrajnában fekvő Csernyihiv városának ostromában szerdán 53 állampolgár veszítette életét. Erről a város polgármestere számolt be.
9:20 Csütörtök hajnalban légiriadó volt Kárpátalja-szerte – közölte a Kárpáti Igaz Szó a közösségi oldalán. A közel egy órán át tartó légvédelmi riadó kijevi idő szerint 5 óra 14 perckor ért véget.
8:55 A magyar lakosság 64 százaléka tartja agressziónak az oroszok Ukrajna elleni támadását, – egyebek mellett ez derül ki a Publicus Intézet közvélemény-kutatásából, amelyet a Népszava megbízásából készítettek. Mint írják, a bizonytalanságot erősítette, hogy az Orbán-kormány késlekedett agresszióként elismerni a támadást.
A kutatás alapján nagy a zavar a háború megítéléséről a kormánypárti szavazótáborban. A fideszesek kevesebb mint fele (44 százaléka) tartja egyértelműen agressziónak Ukrajna lerohanását, negyedük az ukránokat hibáztatja, egyharmaduk pedig nem mer véleményt mondani a történtekről.
A felmérés szerint az ellenzéki táborban több mint 90 százalék ítéli el az orosz támadást.
Részletek cikkünkben.
8:40 Az ENSZ főtitkárának bejelentése szerint immár több mint 3 millió menekült hagyta el Ukrajnát Oroszország február 24-én kezdődött agressziója következtében. A legtöbben Lengyelországba érkeztek.
António Guterres Twitter-bejegyzésében kifejtette, hogy az ukrán embereknek békére van szükségük, és ezt követeli a világ népessége. „Oroszországnak le kell állítania ezt a háborút most” – írja az ENSZ-főtitkár.
8:23 Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítása szerint nagyjából ezer civil lehetett az oroszok által lebombázott mariupoli színházban. Zelenszkij szerint a támadás szándékos volt, és a halálos áldozatok száma még nem ismert. „Megszakad a szívünk, hogy az oroszok mit művelnek a népünkkel” – mondta az elnök.
A mariupoli színház épen és lebombázva
Részletek cikkünkben.
8:06 Otthagyta a világhírű Bolsoj Balett társulatát Olga Szmirnova, akit generációja egyik legjobb táncosának tartanak. A balerina a Holland Nemzeti Balett társulatához igazolt – írja a CNN. Szmirnova a döntését a Telegram csatornáján jelentette be. – Soha nem gondoltam, hogy szégyellni fogom Oroszországot. Mindig büszke voltam a thetséges orosz emberekre. De most úgy érzem, meg kell húzni egy határt – írta a balerina, aki számára a jelek szerint ez a határ Ukrajna megtámadása volt. Olga Szmirnova egyik nagyapja ukrán – derül ki a közleményéből.
Részletek cikkünkben.
7:47 Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalára feltöltött videó szerint tegnap este meglátogatta a csengersimai határátkelőt. Ezen a határátkelőn keresztül is érkeznek Magyarországra ukrán menekültek, akik Románia közbeiktatásával jönnek Magyarországra. A miniszterelnök elmondta, hogy több ezer menekült jön naponta autókkal, és hat sávon keresztül folyamatosa az áthaladás.
Részletek a cikkünkben.
7:30 30 ezer rubeles büntetést szabott ki egy oroszországi bíróság arra a nőre, aki az orosz állami televízióban egy táblát felmutatva tiltakozott a háború ellen – számolt be a Guardian. Marina Ovszjannyikova szerkesztő a büntetést a portál szerint az előre rögzített videóüzenete miatt kapta, amivel megsértette a tiltakozásra vonatkozó törvényt.
Részletek cikkünkben.
7:09 Legalább egy ember meghalt és három személy megsebesült Kijevben, amikor egy lelőtt rakéta roncsai egy lakóépületre zuhantak helyi idő szerint csütörtökön 5:02-kor. Az ukrán katasztrófavédelem bejelentése szerint a rakéta roncsai egy toronyházba csapódtak. A mentők és a tűzoltők a helyszínre érkeztek, és megkezdték a mentési munkálatokat Kijev Darnyitszkij kerületében. A lakókat evakuálták a toronyház 11. és afölötti emeleteiről, és most a romok alá rekedt túlélőket keresik.
6:50 Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtökre tervezett rendkívüli ülésének elhalasztását kérvényezi, mégpedig az Ukrajnában kialakult humanitárius helyzetre hivatkozva. Az ukrán fél ezt „hallatlan képmutatásnak” nevezte. A brit ENSZ-küldöttség közlése szerint Oroszország Ukrajna elleni illegális háborúja „mindannyiunkat fenyeget”. Eközben az előkészületek folynak annak érdekében, hogy Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ közgyűlés előtt beszélhessen, természetesen videókapcsolaton keresztül. Az orosz beadványban ilyen mondatok szerepelnek: „Mint a nemzetközi közösség egyéb tagjai, mi is mélyen aggódunk [az ukrajnai humanitárius helyzet] szörnyű romlása miatt... [A civil veszteségek minimalizálása érdekében] a Biztonsági Tanácsnak fel kell szólítania minden felet, hogy szigorúan tartsák magukat a nemzetközi joghoz.”
6:36 Az ukrán haderők ma reggeli helyzetjelentése azt állítja, hogy az orosz erők továbbra is képtelen elérni a földi hadműveletek során a kitűzött céljaikat, ezért egyre inkább a városok tüzérségi és rakétatámadásaira kell támaszkodniuk. Eközben az oroszok kibertámadásokat indítottak az ukrán rádió- és tévéadások megzavarása érdekében, amellyel hitelteleníteni próbálják az ukrán vezetést. „A megszálló erők továbbra is veszteségeket szenvednek el. jelentős problémáik vannak a harcoló és a biztonsági egységek összeállításában. Az ellenség legénysége demoralizálódott, ami megnövekedett számú dezertáláshoz, illetve ahhoz vezet, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erői visszautasítják, hogy részt vegyenek az ukrajnai háborúban” – írják a közleményben. Természetesen nem lehet független forrásból megerősíteni vagy cáfolni, hogy mindebből mennyi az igazság, és mi a propaganda.
6:25 Japán orosz hadihajókat fedezett fel, amelyek talán Ukrajna felé tartanak. Négy nagy orosz hadihajó halad a japán Honsu és Hokkaido szigetek közelében nyugat felé, jelenti a Reuters. A japán védelmi minisztérium által publikált képeken az látszik, hogy az egyik hajó fedélzetén katonai teherautókat szállít. A minisztérium szóvivője lehetségesnek nevezte, hogy a hajók Ukrajnába tartanak. A katonai elemzők szerint az orosz támadás nem váltotta eddig be a hozzá fűzött orosz reményeket, amit az is jól jelez, hogy a katonai felszerelés gyorsabban fogy, mint arra számítottak. Ezért válhatott szükségessé, hogy ilyen messziről is Ukrajnába szállítsanak katonai járműveket.
Képek a cikkünkben.
6:03 Jó reggelt kívánunk kedves olvasóinknak. Folytatjuk folyamatos közvetítésünket az Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszióról. Röviden összefoglaljuk a legfrissebb történéseket:
- Zelenszkij ukrán elnök bejelentése szerint az ostromlott ukrán városokból indítani tervezett humanitárius folyosók megint összeomlottak szerdán, mert az oroszok, ígéretüket újfent megszegve, megint tüzérséggel lőtték a menekülőket. Az elnök Oroszországot „terrorista államnak” nevezte.
- Az orosz erők bombázak egy színházat és egy uszodát Mariupolban, ahol számos civil próbált menedéket találni. Az áldozatok száma egyelőre nem ismert. A helyi ukrán erők vezetője szerint a színházban terhes nők és gyerekek húzták meg magukat. A támadás szerinte „színtiszta terrorizmus”.
- Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyint, és további 800 millió dolláros segélyt jelentett be Ukrajnának. Az orosz válasz szerint ez „megbocsáthatatlan retorika” az amerikaiak részéről.
- Csütörtökön összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa hat nyugati ország kérésére, hogy az ukrajnai helyzetet vitassa meg. Az Egyesült Királyság küldöttsége szerint Oroszország háború bűnöket követ el Ukrajnában.
- Az orosz erők szabadon engedték Melitopol elfoglalt ukrán város korábban elrabolt polgármesterét, Ivan Fedorovot. Zelenszkij elnök szerint az oroszok próbálták rávenni Fedorovot, hogy kollaboráljon velük, de ő ellenállt ennek.
- A brit hírszerzés szerint az orosz erők eddigi kudarcai arra késztetik őket, hogy a modern precíziós fegyverek helyett a régi, kisebb pontosságú, de egyszerűbben használható fegyverek felé forduljanak. Ezek katonai hatékonysága kisebb, viszont súlyosabb civil áldozatokat követelnek.
