A székelyudvarhelyi polgármester Facebook-posztja azóta eltűnt, a sebek viszont megmaradnak.
Publicisztika
„Churchill vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket ígért a népének! Én csak egy zsák krumplit tudok felajánlani nektek, de az mennyivel kellemesebb dolog!”
Érdemes megvizsgálni részletesebben a számokat, hogy milyen politikai mozgások tapinthatók ki mögöttük. Honnan származott a győztes 87 ezres előnye?
A hét évvel ezelőtti parlamenti választáson minimum 5-6 mandátumot (!) hozott a Fidesz-KDNP-nek a közmunka. A kormány választási csodafegyvere ez már, semmi más.
A hazai privatizációról szólva egyáltalán nem beszélhetünk sikersztoriról. Ezt a véleményt a közgazdászszakma és a közvélemény mellett feltehetően az összes, egymással ellentétes oldalon elhelyezkedő párt is osztja.
A nagy felkavarodásban megjelent egyik ifjúkori jó cimborám, aki szerint csak kötekedni akarok, és nekem semmi sem tetszik, kizárólag a balhé érdekel, ráadásul mit ugatok bele Budapestről.
Aki a volt kormányfővel fog össze, az készüljön fel mindenre.
Baksa-Soós Jánosnak abszolút igaza volt. Ha negyven- vagy ötvenévesen – két-három évtizednyi kihagyás után – ismét színpadra áll, és énekel meg bohóckodik, az nem valami lett volna, hanem csak pótlék, nosztalgia, rombolás, semmi.
A neoliberális sikerreceptnek igenis ára van – a Nyerd meg az életed című sorozat ennek az árnak a felejthetetlen kulturális mementóját tárja közönsége elé.
Előválasztás: Nem ez volt Orbán Viktor forgatókönyve, az biztos! Szerető Szabolcs jegyzete!
Nagyon elrugaszkodott volna attól tartanunk, hogy a Fidesz a neki kellemesebb jelölt mellett mozgósít az előválasztás hátralévő napjaiban?
Jó ideig kérdéses volt, hogy vajon mit gondol Orbán Viktor: azt-e, hogy ő nem diktátor, vagy azt, hogy a diktatúra egy jó dolog. Mára egyértelmű.
Bárki is győz a miniszterelnök-jelölti csatában, a másik fél, különösen annak politikustársai, támogatói vesztesnek fogják érezni magukat.
Gyurcsány Ferenc volt már haszonélvezője miniszterelnökpuccsnak, a mai egyesült ellenzék ugyanakkor nagyon más, mint a 15–20 évvel ezelőtti MSZP volt.
A tét nem az ellenzék miniszterelnökjelöltjének a személye, hanem az, hogy folytatódik-e azon érdekcsoportok rémuralma, amelyeket Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc személyesít meg.