Az álláskeresési járadék rendszerét át kellene alakítani felnőttképzési járadékká. Hiszen annak, akinek nincs szakmája vagy diplomája, hiába folyósítunk pár hónapig egy bizonyos összeget, sem közép-, sem hosszú távon nem fogjuk megoldani a problémáját.
Publicisztika
A. D. 2021.
– Van egy művem – suttogta a fülembe. – Olasz vegyület. Hommage à Donizetti, Verdi, Puccini, Rossini, Bellini. Arra gondoltam, elvezényelhetné. A zenéje alapján bízom magában.
Közép-Európában elsőként Schwarzenbergék protivíni üzemének volt saját sörélesztő-szaporító állomása, és itt létesítettek elsőként főzőlaboratóriumot is.
Most, hogy van internet, bármikor újra bámulhatjuk a régi pocsék szilveszteri műsorokat, a jó öreg ócska szocialista sorozatokat és az egykorvolt béna, kezdetleges reklámokat... NAGYON RETRÓ!
Tavaly karácsonykor azzal zártuk az év szaváról, a „karantén”-ról szóló Újbeszélt: „Micsoda év! Reméljük, jövőre efféle szó a kanyarban sem lesz.” Nos, hiú remény volt, sajnos.
Nagy gáz van – mondta köszönés helyett. – Beszéltem az öreggel, azt mondja, eltűntek az erdőből a vadak.
Az ellenzék a többi között azzal fordíthatná a maga javára az erőviszonyokat, ha azt sugározza, hogy politikusai számára egzisztenciális kérdés a választás, s miniszterelnök-jelöltjükkel nem a bűnbak szerepét készülnek eljátszatni.
Simone Weil a pénzt, a gépimádatot és az algebrát nevezi meg, mint a mai civilizáció szörnyszülötteit. A pénz legyőzte az életet, az algebra legyőzte a tudományt.
Hogy egy-egy név nem ugrik be, eleinte rá sem bagózol. Van ez így, az ember feje nem káptalan. De amikor a legjobb barátoddal ebédelsz, és fogalmad nincs, hogy hívják, egyáltalán, hogy az elméd melyik rekeszében keresd az információt, az rémisztő.
Gulyás Balázs kollégánkat homlokon csókolta Németh Szilárd és az ő karácsonyi menüje.
Ha Völner a bíróság szerint is bűnösnek bizonyult, amit a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nem észleltek, bizony a végrehajtók minősíthetetlen és silány munkát végeztek.
Érdekes körülmény, hogy amíg az 1989-es fejtágítóról semmi nem szivárgott ki, a mostaniról nincs olyan újság, amelyik bőségesen ne tett volna említést. Az elmúlt három évtizedben valamicskét mégiscsak változott a helyzet.
Nem velem foglalkozott, mégis a legszebb, apámmal közös emlékeim közé tartoznak ezek a szenteste-délelőttök és -délutánok, mert ekkor olyannak láttam őt, mint soha máskor: görcs nélkülinek, felszabadultnak, és talán még boldognak is. Gulyás Balázs ünnepi tárcája.
„El tudod te azt képzelni, hogy az elmaradt karácsonyi céges partik miatt mekkora mínuszban vagyok, ami a rossz emberi döntéseket, a lelkiismeretfurdalás-görbét és a szégyenindexet illeti?”