Megrendszabályozná az Európai Bizottság a kalózközvetítések elkövetőit, de a szakma szerint ehhez rossz eszközt választott. A brüsszeli testület ugyanis mindössze ajánlásokat fogalmazott meg, amelyek ugyan jó irányba mutatnak, nincs kikényszerítő erejük.
A kereskedelmi célú online kalózkodás elleni fellépés jegyében jelentették be Brüsszelben az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos anyagát. A testület arra ösztönzi a tagállamokat, a nemzeti hatóságokat és a közvetítési jogok jogosultjait, hogy „az alapvető jogokkal és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokkal összhangban hatékony, kiegyensúlyozott és megfelelő intézkedéseket hozzanak a közvetítések engedély nélküli továbbközvetítése ellen”.
Az ügy „gazdája” Margrethe Vestager, a bizottság ügyvezető alelnöke. A bejelentéskor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kalózközvetítések mielőbbi megszakítása kulcsfontosságú, mert minden egyes perccel további kárt okoz a jogtulajdonosoknak. – Az internet lehetővé teszi polgárok számára, hogy a sporteseményektől az élő koncertekig különféle élő eseményeket követhessenek – kezdte az alelnök. – A kereskedelmi célú online kalózkodás azonban veszélyezteti a kreatív és a sportágazatok életképességét. Különösen igaz ez az élő események esetében, amelyek legnagyobb értéke a valós idejű közvetítések alatt képződik. Alapvető fontosságú tehát, hogy az élő eseményekkel kapcsolatos kalózkodás elleni küzdelem érdekében az online közvetítők együttműködjenek az események szervezőivel, valamint közvetítőivel.
Három pontból áll a javaslatcsomag. Az első az élő eseményekkel kapcsolatos bejelentések gyors kezelése. Ezzel kapcsolatban a dokumentum annak fontosságát hangsúlyozza, hogy a tárhelyszolgáltatók sürgős lépéseket tegyenek a jogellenes közvetítés által okozott kár minimalizálása érdekében, vagyis minél előbb véget kellene vetniük a jogellenes közvetítésnek. A második elem blokkoló intézkedések alkalmazását javasolja az élő közvetítések esetében, illetve a sportesemények szervezői számára azon lehetőség megteremtését, hogy keresni tudjanak – akár utólag – az online közvetítések között, így később érvényesíthessék követelésüket. Harmadrészt az élő és sportesemények szervezőinek és közvetítőinek azt javasolják, hogy kereskedelmi ajánlataikat tegyék megfizethetőbbé és vonzóbbá, illetve az uniós végfelhasználók szélesebb köre számára elérhetővé. Ezzel párhuzamosan felszólítják a tagállamokat, hogy hívják fel a felhasználók figyelmét a jogszerű ajánlatokra és az ilyen típusú tartalmak fogyasztására, a végrehajtó hatóságokét pedig a kalózkodás problémájára.
Megkerestük az Live Content Coalition nevű szerveződést, amely több érintett és potenciálisan kárt szenvedő szervező-szolgáltató egyesületet tömörít. Korábbi véleményüket ajánlották figyelmünkbe, amelyet akkor fogalmaztak meg, amikor az Európai Bizottság elkezdett dolgozni a kezdeményezésen. Véleményük a kész javaslat ismeretében sem változott. „Annak ellenére, hogy az EU kulturális, kreatív és sportágazatának teljes szélességében 112 szervezet, valamint 107 európai parlamenti képviselő világosan és egyértelműen felhívta a bizottság figyelmét, a bizottság nem vette fel 2023-as munkaprogramjába az élő tartalmak kalózkodásának leküzdésére irányuló jogalkotási kezdeményezést” – fogalmaz a közlemény. Majd így folytatják: „Csalódottak vagyunk amiatt, hogy ezeket a jogos aggályokat nem megfelelő, jogilag kötelező erejű ajánlással kezelik. Meg győződésünk, hogy ez nem fogja megteremteni a szükséges jogi ösztönzést az online közvetítők számára, hogy azonnal reagáljanak, ha illegális élő tartalomról értesítik őket.” Szerintük ez a helyzet a bűnözőket finanszírozza és a fogyasztókat veszélyezteti.
