Felbecsülhetetlen környezeti károkat okozott a Nova Kahovka-i gát felrobbantása

Gátrobbantás okozta árvíz Herszonban (MTI/EPA/Mikola Timcsenko)

Egyelőre megbecsülni sem lehet, hogy mekkora környezeti károkat okoz a Nova Kahovka-i gát felrobbantása. Senki nem tudja, mennyi szennyezőanyag kerül a vizekbe, és azt sem, hogy a Zaporizssja Atomerőmű hűtése probléma nélkül fenntartható-e. A károk elhárítása évtizedekbe telik majd.

Senkinek nincs teljes képe arról, hogy milyen környezeti károkat okoz a Nova Kahovka-i gát felrobbantása, és a háborús körülmények miatt egy ideig valószínűleg nem is lesz – nyilatkozták nekünk az ukrán szakemberek, akik leginkább a Zaporizssja Atomerőmű miatt aggódnak. Bár egyelőre úgy tűnik, hogy a komplexum működését szüneteltetik az azt működtő hatóságok, az utolsó reaktort épp a napokban kapcsolták le, de ez nem jelenti azt, hogy minden kockázat megszűnt. Egy atomenergiával foglalkozó szakember szerint továbbra is fennáll a veszély, hogy sugárzó anyagok kerülhetnek a vízbe. Ez azért lenne végzetes, mert az áradás ezeket magával vinné egészen a Fekete-tengerig.

Az atomerőmű helyzete miatt a Greenpeace is aggodalmát fejezte ki. Shaun Burnie, a szervezet nukleáris szakértője arról beszélt, hogy bár az atomlétesítményt nem fenyegeti közvetlen veszély, de a gát lerombolása hatással van az erőmű biztonságára. Az atomerőmű hűtőmedencéjének vízellátása a Kakhovka víztározótól függ. Bár a reaktorok 2022 márciusa óta a leállás különböző fázisaiban vannak, továbbra is hűtést igényelnek, ahogy a hűtőmedencékben lévő kiégett nukleáris fűtőelemek is. Épp ezért a tározó vízcsökkenésének mértéke fogja meghatározni, hogy lesz-e elég víz a hűtési funkciók fenntartására. Az ukrán Energoatom atomenergetikai vállalat arról számolt be, hogy jelenleg ellenőrzés alatt tartják a helyzetet.

Alaposan átírhatja az ukrán támadási terveket a kahovkai gát felrobbantása
Majláth Ronald

Alaposan átírhatja az ukrán támadási terveket a kahovkai gát felrobbantása

Hol várható az ukrán támadás azok után, hogy a Dnyeper elöntötte a Herszon megyei települések egy részét?

Az áradás leginkább a dél-ukrajnai emberekre van hatással, akik már 15 hónapja vannak kitéve a háború borzalmainak. A katasztrófa nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes Európa Csernobil óta történt a legsúlyosabb környezeti katasztrófájának nevezte a gát felrobbanását, ami emberek millióinak vízellátására és a mezőgazdasági termelésére van hatással. A Kakhovka víztározó ugyanis Ukrajna és Európa legnagyobb öntözőrendszerének vízforrásaként is szolgál. A vizet egy 130 kilométer hosszú csatornán keresztül szállítják a Herszon és Zaporizzsja régiókban található területekre. Az öntözési hálózat méretét jól érzékelteti, hogy a csatornáinak teljes hossza több, mint 1600 kilométer. A vizet 326 ezer hektár (3260 négyzetkilométernyi, egy nagyjából Heves megyével megegyező terület) öntözésére használják.

A tározóból kiömlő víz elárasztotta az Alsó-Dnyipro Nemzeti Parkot is, ami összesen 1016 növényfajnak ad otthont. Az ukrán környezetvédelmi minisztérium szerint ezek mindegyike károsodott.

A kakhovkai gát felrobbantása miatt kialakult árvíz nemcsak emberi életeket követel, hanem ártatlan állatok ezreiét is. A nemzeti parkokban gímszarvasok, őzek, dámszarvasok, fácánok, hódok és pézsmapatkányok pusztulhatnak el. Ukrán híradások szerint a gátrobbanást követő első órákban a megszállt Nova Kahovkában található állatkertben több mint 300 állat fulladt meg.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyi szennyezőanyag jutott be a vizekbe, de olyan híreket is lehetett olvasni, hogy aknákat és különböző hadianyagokat is magával sodort az áradás. Ruszlan Sztrilet ukrán környezetvédelmi miniszter szerint számos üzemanyagraktár, műtrágyatároló és szennyvíztároló tartalma ömlött bele a vizekbe. Továbbá legalább 600 tonna motorolaj került bele a Dnyipro folyóba, és fennáll a további szivárgás veszélye is. A kiömlött motorolaj pedig végzetes lehet a vele érintkező növények és állatok számára. Márpedig a terület számos törékeny ökoszisztémának, a nemzeti parkoknak és a Fekete-tengeri Bioszféra Rezervátumnak is otthont ad. A miniszter szerint a herszoni régió nemzeti parkjainak egyharmadát fenyegeti pusztulás a gát felrobbantása miatt. Az áradások számos védett növény és állatfaj élőhelyét károsították, és évekbe telhet, amíg ezek regenerálódnak.

Ukrajnával nemrég Reptér című külpolitikai műsorunk is foglalkozott, a kárpátaljai helyzetről, az ott élő magyar kisebbség kilátásairól beszélgettünk az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökével, Zubánics Lászlóval. A műsort alább meg tudják hallgatni: