Czakó Balázs közvitéz élete árán megvédte a magyar föld egy darabját, Balassagyarmat így ma is magyar.
Publicisztika
Ha egy országgyűlési képviselő a képviselői igazolványát felmutatva bemegy egy közintézménybe, ahova a biztonsági szolgálat be is engedi, akkor ott hivatalos személyként van jelen.
Bizony, bizony: a szerelmek emlékezetesek, évtizedek múltával is arany színben ragyognak az emlékezet sötétjében.
Kérem tiszteletben tartani a hely szellemét! Jöjjön vissza egy puritán táblával!
Ez egyébként tök jó és egyben szexi, hogy így kitolódott az öregség, vagy mi, ez a kétezres évek egyik nagy vívmánya.
A kormány „sajtója” úgy rontott rá Nagy Blankára, mintha komoly politikai szereplővel állna szemben, aki fenyegetést jelent a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező hatalomra.
Nekem a divat mondja meg, hogy ki vagyok? Vagyis hogy szomjas vagyok-e, vagy sem? Az a nyavalyás tőkésosztály?
A hatalom – most és tizenkét éve is – mintha csak provokálta volna az elégedetleneket, mintha az indulatok szításában, nem a csillapításában lenne érdekelt.
A legújabb evolúciós lépés az lehet, ha a miért ilyen hülye helyett a miért gondolja ennyire másként kérdésre keressük a választ.
A Forster Gyula Örökségvédelmi Központ beszántásával fehérre meszelték a műemlékek azon részét, amelyben a NER meglátta a fantáziát.
Szexuális ellenforradalom, vagy mégis inkább szexuális forradalom? Ezt kéne végre eldönteni – és aztán buktassuk meg Orbán Viktort!
A kormány újra elfelejtette, az átmeneti többség nem élhet vissza a hatalmával.
Végül a tengerpartra menekültem a városból. Rómát huzamosabb ideig nem tudtam elviselni.
A Magyar Hang – és több társunk – hangerejét úgy tűnik, nagyon szeretnék valakik lehalkítani Orbán Viktor környezetében, sőt talán azt is sokan szeretnék, ha elnémulnánk.
„Kicsit jobbra! Még... még egy kicsit!”