A NER idestova tizenkét évének egyik megkülönböztető ismertetőjele a közszolgálati médiumok kormányzati szócsővé silányítása. Az állami tévé-, rádiócsatornák legfőbb feladata az Orbán-rendszer hatalmon tartásának elősegítése.
Publicisztika
A film eleget tesz a progresszív liberálisok elvárásainak, miszerint elegendő szerepet kell adni a „mellőzött” kisebbségeknek.
Egy tévévita jelentősen eltér a patyomkin-paraszt disznóölő buboréktól: ott nem ugranak vezényszóra a miniszterelnök segítségére se a mamelukok, se a propagandisták.
Be is indult a magyarországi állampárti média weyerbélai, illetve immár: veszprémylászlóbernáti reflexe, úgy tálalván egy NER-közeli figura blogbejegyzését, mintha a tekintélyes The Times of Israel nyilvánította volna zsidógyűlölőnek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet.
Ezt nézzétek, megtaláltam a szilveszteri bulink fotóit!
Valójában nem az ellenzék, hanem az ország az elejtendő zsákmány az erőforrásaival, a még nem a hatalom befolyása alatt működő szektoraival.
Mi a veszélyesebb? Az állatok felruházása emberi tulajdonságokkal (ami nyilván és döntő mértékben fikció), vagy az emberek elállatiasodása (ami viszont napi tapasztalat).
Egyedül az volt kérdés, hogy kinek kell mennie. Lali azt hajtogatta, hogy Gabesznak, elvégre ő a hunyó. Gabesz tiltakozott, hogy ő nem érzi felelősnek magát, hiszen az ódon bölcsesség szerint is a nő választ.
„Na, csak ne bántsd a polgármestert, kemény munkával érte el mindazt, amit elért. Nézd meg a falut: látsz egyetlen migránst is? Vagy ilyen átoperált ovisokat? Nem, ugye? Ezt mind neki köszönhetjük.”
Nagyon úgy látszik, hogy Orbán Viktor az osztogatással nemcsak az ellenzéket, hanem az egész országot és egy kicsit saját magát is csapdába csalta.
A milliárdos oligarcha a magyarok pénzéből jótékonykodik: megáll a luxusterepjárójával a ház udvarán, kiszáll a luxuscipőjében meg a kasmírkardigánjában, és előadja a szociálisan rendkívül érzékeny, nagyvonalú embert.
75 éve született a nemesség sorsát megpecsételő törvény, amely ma is hatályban van.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy legény, aki elindult aranyat ásni. A szerencse hozzá szegődött: apósa kertjében aranybányára bukkant. Néhány röpke év alatt annyi aranyrögöt ásott ki, hogy saját bankot kellett vennie, legyen hol tartani.
Móricz Zsigmond tökéletesen ráérzett arra, hogyan is épül fel egy kórosan narcisztikus személyiség. Ennek egyik legfontosabb ismérve a teljesen irreális felhatalmazottság érzése, amely gyakran párosul torz önértékeléssel.
Egy ponton túl a műveltség és az abból fogalmazott haszonelvűség kultúrájának hiányától csakis nívótlan hitványság hozható létre. Ugyanolyan bóvli, mint amit össztársadalmi szinten megbízóitok kínálnak néha egy egész ország közönsége számára.