„Nem adom meg azt az örömöt, hogy aztán én legyek a nő, akinek semmi se jó, meg hát ez csak Valentin, az meg amúgy se magyar ünnep, persze azért a figyelem meg jól esne”
Publicisztika
Bolt nincs, trafik nincs, semmi sincs, a színeket elemésztette a dicstelen közelmúlt. Gurultunkat kíváncsi tekintetek kísérik, mert hát mit kereshetünk arrafelé. Gyanús.
Varga Judit korábban maga hozta meg a döntést arról, hogy a családját, a magánszféráját miniszterként imázsépítés céljára használja.
Cikkem célja a társadalom ironikus önellentmondásait górcső alá venni egy olyan időszakban, amikor a történelem hirtelen berúgta az ólajtót a valóság kapuján.
Anya még karácsonykor is a plázában robotol, a pénztár és a raktár között sasszézik. Pénzt keres, lejárt árukat tesz a szavatossági kosarakba.
Le vagyok maradva, mint a pinty, és nem is vágyom rá, hogy korszerű legyek a mozgóképes kultúra területén. A múlt vonz ezen a vonalon.
Lukácsi Katalin meglehetősen rossz döntést hozott, amikor a holokauszt áldozataira emlékezve a közösségi oldalakon meztelen felsőtestéről osztott meg fotót.
Ő az új csapattársunk, Sándor, mutatta be Lucian – aki brassói születésű románként nagyon is tisztában volt a helyzet komikumával – az új kolleginát, akiről kiderült, hogy nevét magának Petőfinek köszönheti.
Orbán Viktort a hatalom megtartásának pőre vágya mozgatja, s ha ehhez most, a 2022-es, egyelőre nyitott választás előtt a hosszú ideig hanyagolt mérsékelt jobboldaliak csatasorba állításának is szükségét érzi, hát megteszi.
„Ó, csak már engem is elvinnének! Csak már viselne valaki az arcán! Vajon mi következik aztán?”
Én jogosnak érzem azt a félelmet, amit Puzsér indokolatlannak tart. El tudom képzelni, hogy újabb katasztrófák következhetnek, ezért indokoltnak tartom, hogy a veszélyekre felhívjuk a figyelmet.
Aki a számlák kifizetését tologatja egyik hónapról a másikra, hitelre kapja tüzelőt, és a gyereknek szánt születésnapi torta nem fér bele a havi költségvetésébe, az nyilván utolsóként fog gondolni saját egészségbiztosítására.
A különleges jogrend idején a Gazdaságvédelmi Alapból felhasznált pénz negyedét sem költötte a járvány és a gazdasági válság hatásainak enyhítésére.
Ács Dáneil filmje nem pusztán a felkavaró emlékek miatt fontos, hanem mert ez a film nemcsak közönyről és kapzsiságról, hanem vérszomjas gyűlöletről és elfajzott kegyetlenségről tudósít
A miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatójából a kommunista kínai vezetés előtti olyan hajbókolás, a megfelelni vágyás olyan képe bontakozott ki, amely zavarral vegyes szégyenérzettel tölti el önérzetes, büszke magyar lelkemet.