Úgy tűnik, még egy, Zuckerbergnél okosabb üzletemberünk, bocsánat, üzletasszonyuk van, azaz méltán mondhatjuk, a magyar gazdaság most aztán tényleg dübörög.
Publicisztika
Ha Románia a közel 80 százalékban magyarok által lakott Székelyföldnek területi autonómiát biztosítana, az valóban egész Európa számára szép ünnep lenne.
A helyzetet sokan kül- és belföldről a saját politikai céljaik elérésére használták és használják majd fel. Reméljük, nem járnak sikerrel.
1956 az elnyomás elleni felkelés kötelezettségére, a szabadságunk, a demokráciánk megőrzésének fontosságára is figyelmeztet bennünket, utódokat.
Nem véletlen a sok adunk. A főzés adás. Szeretet. Különben egye meg a fene.
Nem foglalkozom politikával, de a politika sem foglalkozik velem?
Ajánlom szeretettel politikai értelmező szótáram első tíz plusz egy szócikkét a Magyar Nemzet olvasóinak figyelmébe. (Nem, nem elírás: én a Magyar Nemzetbe írok.)
Bőven itt az ideje, hogy eláruljam: a tokánynak alapjában véve semmi köze a húshoz. Vagyis párosíthatók, de magában a tokányban nincs hús.
Ilyen egy igazi trolldemokrata: a népszavazásokat megakadályozza, a demokratikus és bírói kontrollt felszámolja, de a rinocéroszborjú névadása kapcsán ő maga az érzékeny állatbarátba oltott hitvalló demokrata.
Még életemben nem láttam moziban ennyi embert másfél órán keresztül vinnyogva, térdet csapkodva, könnyeket törölgetve, bekiabálva nevetni.
Érdekelnek a televíziós próbálkozások, hiszen a sikerültebbek millió és millió polgártársunk estéit határozzák meg, jelentik számukra a kikapcsolódást, mi több, ha tetszik, ha nem, a kultúrát.
A nép ma is leckét adhatna a hatalomnak, mint 1956 őszén, ha a véleményét jól érzékelhetően, jól hallhatóan, mondjuk egy aláírással is kifejezi.
Egyetlen helyen lehet legyőzni – nem az utcán, nem a parlamentben és nem a választási kampányban. A kultúrába kell visszavonulni, mert az a pénzes proli Fidesz-elit számára maga a dzsungel.
A hatvankettedik évfordulóhoz a Nagy Imre-szobor eltávolítása és személyének lejáratása biztosít „méltó ünnepi keretet”.
Megszokásból az RTL-re kapcsol, de már nincs, a helyén a TV2 jön be. Egy darabig bámulja a már egy évtizede a migráció csapdájába esett, haldokló Európáról szóló híreket.