Fidesz-Magyarországon még egy járványhelyzetben is csak narancsfarokkal ellátott, központilag engedélyezett tudósítások jelenhetnek meg kishazánk skanzenkórházairól.
Publicisztika
Schadl... Völner... Vajon milyen nevek szivároghatnak még ki?
Mifelénk mindazok, akiknek becsapottságukban csalódottan kellene hátat fordítaniuk, vagy a nagy együtt menetelésben legalább egy pillanatra megtorpanva elgondolkodniuk a rendszer működésén, még csak nem is értesülnek a pusztulatról.
A véleményállításokat vádolják dezinformáció terjesztésével, miközben a tegnap még összeesküvés-elméletnek elkönyvelt állításokról derül ki, hogy lehet valóságalapjuk.
Ezt az egyetlen esélyt az ellenzék igenis megjátszhatná. Enélkül rövidlátás az április 3-ai megméretést kétesélyesnek beállítani.
A különböző tantervi előírások is bizonyítják, hogy a mostani kormány alapvetően neki engedelmes állampolgárok kinevelését várja el a közoktatási rendszertől, azaz a tanároktól.
A háborús retorika már nem csupán metafora, s ahol élet-halál harcot kell vívni, ott lényegében minden eszköz megengedett, igazán szabályok sincsenek.
A globális kapitalizmus robogó vonatként szállítja az emberiséget a gazdasági és társadalmi szakadék felé, s a mozdonynak nemhogy a megállítására, de a lelassítására sincs mód.
Vegyük azt a dumát, miszerint Orbánék felszámolták volna 2010 után a csődhelyzetet. Ez is az unásig mantrázott Fidesz-hazugságok egyike.
„Fontos hangsúlyozni, hogy a nyomozás célpontja még csak áttételesen sem Völner Pál volt,
ha nincs az a bizonyos korrupt NAV-os, az igazságügyi államtitkár-miniszterhelyettes minden bizonnyal a kormány megbecsült napszámosaként most is szakmányban írná alá a pegasusos lehallgatási engedélyeket és minden hónap elején találkozna Schadllal, hogy átvegyen »egy hármast, meg valami viszonylag normális piát«.”
El kell fogadnunk, hogy a természettudományos eredmények sem abszolút tények, az adott vizsgálatok eredményei behatároltak. Lehet, ha kibővítjük a vizsgálat körét, más eredményekre jutunk.
Volna mit ölelni a Római-parton éppúgy, mint a Lupa-sziget közeli ártéri erdőben vagy a pilisvörösvári bányatavaknál, ilyesmi helyeken szoktam sétálni napi szinten.
Karácsony előtt találkoztunk utoljára. Pár nappal korábban hívott, hogy megjelent végre korábban beharangozott új könyve. Még nyolcvanöt évesen is fáradhatatlanul dolgozott.
Január 31-én megértettem, hogy a közmédia is punk, mi több, olyan posztmodern sajtóművészetet űz, amelynek célja az újságírás kiszabadítása a valóság, tárgyilagosság, elfogulatlanság és korrektség béklyójából.
Hogyan jutott el oda Orbán Viktor, hogy ma már az oroszok legmegbízhatóbb szövetségese? S lesz-e orosz–ukrán háború, vagy a fenyegetés megmarad a pszichológiai hadviselés szintjén?