Itt más a demokrácia. Itt tényleg, de tényleg egyáltalán nem fontos, ha „odafönt”, Budapesten újságírókat figyel meg, hallgat le illegálisan a hatalom. És még csak nem is haragudhatunk ezért. De akkor mi a fontos? Hát, amit a kormány annak mond.
Publicisztika
Adott a kellemetlen kérdés a Fidesz-központ felé: ha mostanában valamikor megnézik A tanú című filmet, akkor vajon magukra ismernek-e, mint az elvtársak annak idején?
„Te, hát nem az van, hogy a drága urad öt éve nem iszik egy kortyot se?” „Azt mondja, Brüsszel végső csapásra készül, ő pedig nem fogja hagyni, hogy idegen hatalmak rátegyék a kezüket a titkos pálinkareceptjére.”
Diktatúra Magyarországon nincs, de hogy igazi szabadság sincsen, az egyértelmű. A Fidesz akkor bírálhatná hitelesen a politikai korrektség nyugati vadhajtásait, ha felhagyna a szabadságjogok magyarországi korlátozásával.
Az elmúlt négy hétben a koronavírusban elhunyt 60 év felettiek 41 százaléka, az intenzíven ápoltak 36 százaléka volt oltott Németországban. A harmadik oltás létfontosságú.
Bal-jobb, bal-jobb… Hát így még csak-csak halad valamelyest előre az ország. Na de szélsőbal-szélsőjobb, szélsőbal-szélsőjobb?!... Ilyen lépésekből haladás nem, hanem csak valami tántorgás lesz.
Micsoda örömet okozna elpusztítani, elégetni, megölni. Nem viccelek! – írta Slawomir Mrozek Stanislaw Lemnek. De kire gondolt, és miért?
Maximálisan egyetértek Gulyás Mártonnal, én is úgy vélem, hogy az aktuálpolitika egy olyan megszámlálhatatlan csáppal rendelkező polip, amely elől a hétköznapi életben nincs menekvés.
Gulyás Mártonból a megértés legcsekélyebb szándéka is hiányzott olyasvalaki mondanivalója iránt, aki a magyarországi cigányság integrációjának kudarcát nap mint nap a maga bőrén érzi.
A vádak csak az Államvédelmi Hatóság központjában hangzottak el, ahová lefüggönyözött Pobeda szállította. Gyéren világított helyiségben vették le róla a csuklyát, amit még a kocsiban rángattak a fejére.
Nem találok más magyarázatot: az adatok eltitkolása mögött az állhat, hogy sokan megfertőződhetnek és súlyos állapotban kerülnek kórházba a Sinopharmmal oltott idősek közül.
Megér egy misét, hogy korunk és a szegény ember Aczél Györgyét milyen „személyes élmény” érhette, amiért úgy en bloc meggyűlölte a színházat. Nemváltó műtétet akartak rajta végezni Thália papjai?
A NER-nek nevezett szolidaritás nélküli államkapitalizmus a legszegényebbek kárán hizlalja a felső középosztályt, és számos jel utal arra, hogy a jelenlegi rezsim a zöld átmenetet is kimondottan a magasabb jövedelműekre fókuszálva igyekszik levezényelni.
Ennek a történetnek a színésznőről kellene szólnia, és a legkevésbé sem Mérő Veráról vagy Wahorn Andrásról.
Ha valaki elkezd számolni, rájön, hogy bőven ezer fő fölött van azoknak a száma, akiket úgy figyeltek meg, hogy külső engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközöket és módszereket is igénybe vettek.