A globális kapitalizmus robogó vonatként szállítja az emberiséget a gazdasági és társadalmi szakadék felé, s a mozdonynak nemhogy a megállítására, de a lelassítására sincs mód.
Publicisztika
Vegyük azt a dumát, miszerint Orbánék felszámolták volna 2010 után a csődhelyzetet. Ez is az unásig mantrázott Fidesz-hazugságok egyike.
„Fontos hangsúlyozni, hogy a nyomozás célpontja még csak áttételesen sem Völner Pál volt,
ha nincs az a bizonyos korrupt NAV-os, az igazságügyi államtitkár-miniszterhelyettes minden bizonnyal a kormány megbecsült napszámosaként most is szakmányban írná alá a pegasusos lehallgatási engedélyeket és minden hónap elején találkozna Schadllal, hogy átvegyen »egy hármast, meg valami viszonylag normális piát«.”
El kell fogadnunk, hogy a természettudományos eredmények sem abszolút tények, az adott vizsgálatok eredményei behatároltak. Lehet, ha kibővítjük a vizsgálat körét, más eredményekre jutunk.
Volna mit ölelni a Római-parton éppúgy, mint a Lupa-sziget közeli ártéri erdőben vagy a pilisvörösvári bányatavaknál, ilyesmi helyeken szoktam sétálni napi szinten.
Karácsony előtt találkoztunk utoljára. Pár nappal korábban hívott, hogy megjelent végre korábban beharangozott új könyve. Még nyolcvanöt évesen is fáradhatatlanul dolgozott.
Január 31-én megértettem, hogy a közmédia is punk, mi több, olyan posztmodern sajtóművészetet űz, amelynek célja az újságírás kiszabadítása a valóság, tárgyilagosság, elfogulatlanság és korrektség béklyójából.
Hogyan jutott el oda Orbán Viktor, hogy ma már az oroszok legmegbízhatóbb szövetségese? S lesz-e orosz–ukrán háború, vagy a fenyegetés megmarad a pszichológiai hadviselés szintjén?
Már csak bő két hónap, és egyértelműen ki fog derülni, az események utasa vagy irányítója volt-e a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki tábor.
A kultúra jelenleg nem a művelésről, a megosztásról és a befogadásról szól, hanem az erőről és a megszerzésről.
„Nem, én nem lehetek felelős, hiszen megpróbálni sincs értelme meggyőzni az úgynevezett választópolgárt, akinek én mint politikus a szavazatára hajtok – gondolta Schmuck, miközben holtfáradtan ledobta magát az eset után anyaméh melegségű irodájában a fotelbe.
Jön az EBESZ megfigyelni a választásokat, de van valami, amit revizoraik nem fognak meglátni. Vagy megérteni. Arra a szórólapra gondolok, amit a minap Hadházy Ákos tett ki a közösségi oldalára.
Miért gondolnánk, hogy Putyin hagyná elveszni legfontosabb, bárhol bevethető EU-s beosztottját? Miért is gondolnánk, hogy Putyin nem igyekszik belenyúlni az idei magyar választásokba?
A magyar-japán rokonság – értelmezzék azt a laikusok bárhogy is – kérdésfelvetése, egyáltalán, annak bizonyítása is teljesen értelmetlen. Ennek ellenére búvópatakként fel-fel bukkan itt-ott, így a Magyar Zene Háza megnyitóján is.
Ja, amúgy ha kormánypárti olvasó vagy, akkor a Schadl név semmit sem fog mondani neked, keress rá bátran a Google-ban.