Csak veszíthetünk azzal, ha hagyjuk magunkat berántani ebbe a logikába, és minden oroszellenes információt, nyilatkozatot azonnal készpénznek veszünk.
Publicisztika
2014-ben Szijjártó Péter, ahogyan azt a Dunakeszi Kinizsi Futsal-csapat kapitányaként megszokhatta már, jött, látott és győzött, és Martonyival együtt az általa képviselt értékek is mentek.
Bűne csak annyi, hogy valódi problémáról akart beszélni a kormány hecckampánya helyett – ez azonban nincs megengedve a törzsi gyűlölködés közegében, ahol mindössze kétféle őrület, az abszolutizálás hisztériája és a tagadás tébolya elfogadott.
Ők Európa hősei. Megannyiszor taccsra tette őket a történelem, de most övék a diadal, merthogy védik a keresztény kultúrát. Templomba ugyan nem járnak, és Európáról keveset tudnak, ami nem is baj, Európának úgyis vége.
„A mi városunk, a mi Völnerünk, én nem tudom őtet elítélni. Komolyan nem tudom, na.”
Az ellenőrzés teljesen kicsúszott a kormány kezéből, most már a pénzügyi döntések elszenvedői lehetnek, befolyásolói nem. Rossz hír, hogy ez az egész országnak fájni fog.
Pártunk és kormányunk miért Huth Gergelyre és a Pesti Tv-re terhelte az ifjúság megnyerésének, a fiatalok internacionalista nevelésének, az ifjúság körében végzett tudatformálás nehéz munkáját, miért nem Bencsik úrra?
Vidéki orvosok, ápolók, falusi tanítók, helyben élő családi gazdálkodások nélkül mit sem érnek a festékszagú termek. Ha ők egyszer végleg eltűnnek, meghal a vidék.
Ha nem értjük meg, hogy Orbán a NER-rel nem valamit ránk kényszerített, hanem valami bennünk élő nagyon alapvető igényt szolgált ki, addig politikai értelemben leválthatjuk a NER-t – és erre nyilván szükség is van –, de az csupán fájdalomcsillapítás lesz.
Normális dolog, hogy egy kultúrpolitikus hobbija miatt múzeumi munkatársakat kezelnek biodíszletként, terelgetnek ide-oda? Hogy pro forma kölcsönszerződéseket kell gyártani, mert államtitkár úr szeret leemelni ezt-azt a polcokról?
„Ne féljetek gyerekek, én majd megvédelek titeket!” „Ó, az nagyszerű lesz! Akkor sorolom is legsürgetőbbeket: bérlakásrendszer a gyerekvállalóknak, óvónő- és pedagógusképzés megerősítése, átfogó oktatási reform, szociális… Ööö… Nem látom, hogy jegyzetelni tetszene.”
Minden erőfeszítés dacára bebizonyosodott: a kampányterv lépésről lépésre való fegyelmezett végrehajtását nem neki találták ki. Hanem Orbán Viktornak.
Elhisszük-e, hogy a pártszínezettől függetlenül egymással a mezőgazdaság terén (is) alapvetően egyetértő politikusoknak van igazuk, vagyis: minél kevesebb munkaerőt alkalmazó minél nagyobb gazdaságok, minél intenzívebb, gépesítettebb, automatizáltabb módon termelő, exportorientált mezőgazdaság kell nekünk, illetve, hogy nem is lehet mást választani?
Ha van még néhány elvesztegethető évtizedünk, ha az utánunk jövő generációk jövőjét is szeretnénk elzálogosítani, folytatódjék a körtánc!
„Ha a te egyik rokonodat maga a miniszterelnök vágná le, vagy a te far-hátad lenne a szociális biztonság szimbóluma, a te PR-od is biztos jobb lenne!”