Sajnos a pártvezérek, amikor a tömegekre tudtak hatni, azt mindig a bázis megerősítésére és az ellenségeskedés fokozására használták fel. Ezt lenne érdemes végre magunk mögött hagyni.
Publicisztika
Egy abnormális, hazug, aljas, az alapvető civilizációs normákat áthágó politikai garnitúra mutatta meg szombaton önmagát, amihez gyalázatos módon gyermekeket is a színpadra rángatott.
„A rendszerváltás után még úgy láttuk, a politika azért többet jelent, mint egy szék négyévi fix jövedelemmel.”
Van-e ismertetőjele annak, hogy hihetünk abban, akiben-amiben hiszünk?
A Fidesz-KDNP szavazóinak fel kell ismerniük, hogy az ő nevükben nem egy nemzetegyesítő, hanem egy nemzetmegosztó politikát folytatnak, és gyűlöletbuborékban tartják őket.
Ha fejleszteni akarnák a súlyos gazdasági gondokkal küzdő intézményeket, az bizony nagyon fontos lenne, de ehhez lényegesen növelni kellene a támogatást, nem pedig demeterizálni, azaz átnevezni a Magyar Nemzeti Múzeumot, és a többieket alá gyömöszölni.
Aliyev kifejezetten a béke érdekében indított háborút az örmények ellen. Ő a barátunk. Hszi a társadalmi béke biztosítása miatt meghódította és zsebre tette Hongkongot. Ő a mi nagy-nagy barátunk...
Olybá tűnik, a Tisza Párt még annál is jobban bekavart a kormányzó erőknek, s csúf számokat mutatnak a napi frissítésű Excel-táblázatok. Nincs kecmec, a Fidesznek le kellett dobnia az atombombát, és le is dobta.
A magyarok nem értik a geopolitikát, úgyhogy bizonyára megijednek – vélelmezi a kormány, és nem habozik irracionális félelmet kelteni bennük a gyors és tömeges megsemmisüléstől.
Szetkirályi kereszténység erkölcsiségében értelmezett házasságának és édesanyaságának vékonyka máza rútul felpattogzik, amikor bármilyen értelemben vett politizálás helyett a szexiségére meg a szabadosságára hivatkozva, öntelt szingli módjára fölényeskedik.
A politikai sikerhez (is) a kemény munkán keresztül vezet az út; és Magyar Péterről sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy ne végezné el azt immár hónapok óta.
Ettől a rémisztő gondolattól csak egy módon szabadulhatunk: bíznunk kell benne, hogy a propagandisták megint hazudnak.
Hosszú még az út a valódi demokráciáig. Ettől függetlenül néhány néző valószínűleg heveny szívszélhűdést kapott, amikor az ellenzéki politikusokat hallgatta.
Az államfői intézmény iránti közbizalom folyamatos csökkenésében aligha hibáztatható egy múlt heti sajtótájékoztató. Sokkal inkább a személyek, akik a nyomába sem érnek Göncz Árpádnak, Sólyom Lászlónak, Mádl Ferencnek…
Ha én szegény volnék, a kormány intézkedéseit nem átkoznám, hanem elismerném azokat mind, hiszen épp rajtam csattanna a legjobban minden apró megszorítás, ami egyre nagyobb csúcsteljesítményekre adna alkalmat nekem.