Propaganda, pótcselekvés, gumicsontok, megemelt rendőri bérek, az eddiginél is koncentráltabb hatalomgyakorlás. Ez lehet a válságkezelés orbáni receptje. A társadalmi megrázkódtatás elkerüléséhez azonban fordulatra lenne szükség.
Publicisztika
A magyar ember nyilván ügyesebb a nem magyar embernél, néhány hét, de ha kell, akár néhány nap alatt újratervezi az életét, vállalkozását, adóügyeit, a családi költségvetést, a fűtési rendszert. Elfoglalja akár Bécset is. De lehet, hogy inkább odaköltözik.
A foci-vb helyett tehát másfajta izgalommal kell most beérjük. Ha már így alakult, régi futballnyarak emlékképei idéződnek fel bennem.
A jövő útja nem az elektromos személygépkocsi, hanem a jelenleginél sokszorta magasabb színvonalú tömegközlekedés mind helyi, mind távolsági vonatkozásban.
Szerda este frappáns módon vágott vissza a Ferencváros az 1992-es pozsonyi vereségért.
Nagyszabású szociológiai kísérlet zajlik Magyarországon. Végy egy polgárság nélküli, kulturális önazonosságától megfosztott társadalmat, ígérj neki rendszerváltást, pluralizmust, demokráciát, jogállamot és jólétet, aztán rabold ki, röhögj a pofájába, hajszold polgárháborúba.
Elég volt a mellébeszélésből, a valóság hajlítgatásából! Hagyják abba a „rezsicsökkentés csökkentésének” nevezett kamudumát, mi pedig mondjuk ki újra és újra, hogy rezsiemelésről van szó, mégpedig brutális és szégyenteljes áremelésről.
Orbán valóban nem gondolja komolyan. Csak azt hiszi, mindig mondhat bármit, úgyis megússza, sőt, még szavazatokat is nyer ezáltal.
Mindenben az ellenkezőjét tesszük annak, amivel nálunk valamivel felelősebben gondolkodó országok próbálkoznak a globalizáció katasztrofális ökológiai és társadalmi következményeinek enyhítése érdekében.
Olyan remek kis rogános, habonyos, kommunikációs, trükközős sztorit éreztem bele a történésekbe, de lám, mennyire naiv vagyok még mindig. Ám ennek is megvan a tanulsága: a baj sokkal nagyobb, mint amit mi itt a nem kormányoldalon elképzeltünk.
Mindent elárul a helyzetünkről, hogy annak kell örülnünk, ha Orbán Viktor megint csak hergelt, mert ha igazat mondott, akkor nem lehetünk túl messze az államcsődtől
Üzenem azoknak, akik még hisznek nekik, és annak örülnek, hogy a családi házban élő „gazdagok” most majd tönkremennek: vajon az „átlagfogyasztásig” meddig tartják fenn a rezsicsökkentést?
Orbán pontosan látja: lehet, hogy a magyarok sok mindent hajlandók elviselni, de ha télen nem lesz fűtés, akkor nemes egyszerűséggel vége a dalnak.
Olyan autóban ülünk, aminek minden kereke kidurrant.
Az Ukrajnát legföljebb félszívvel támogató Magyarország sokak szemében vonakodó szövetségesnek tűnik. Ha a Nyugat mégsem bukik el, mi lesz a sorsa a vonakodó, az egységet bomlasztó szövetségesnek?