Felemelték a tagdíjakat évi 50 ezer forintra. Gondolták, magasabb fizetések, magasabb tagdíjak. Nem lenne ezzel semmi baj, ha a tagság kapna is érte valamit, legalább egy leértékelt karamellát.
Publicisztika
Álommeló! Országjárás közpénzből, zsákfaluról zsákfalura utazgatva körbenézni szerte-e hazát, aztán megírni a feljegyzést a főnöknek, hogy az újabb eredményes megtekintés során mit sikerült begyűjteni, meg becsatornázni – nyami.
Az elmúlt hónapok eseménye megtanított minket arra, hogy minden előfordulhat.
„Képzeld, Arankám, már a kisebbik unokám is ekkora!” „Hát, a tusványosi Orbán-beszédet hallottad-e?”
A magyar közvélemény legfeljebb a nevét ismerte, leginkább néhány gyalázkodó újságcikkre emlékezve. Pedig vele egy igaz ember távozott, a rendszerváltásnak nevezett időszak egyik koronatanúját vesztettük el.
Mintha a kormány már nem lenne büszke a kampánygépezetét megolajozó osztogatásra. Hogy miért, nem akkora rejtély.
Most, hogy sorra jelentik be a sokak számára húsba vágó Orbán-csomag részleteit, az ellenzék előtt új lehetőségek nyílnak, ami egyben lépéskényszert is jelent.
Mennyire nagyon kell öltözni? – kérdeztem tréfásan, amikor először mentünk kerti vendégségbe Szentendrére, a domboldal mediterrán villájába, azóta évente.
Van élet a magas betonkerítéssel körülvett házakon túl is. És van újra közösségi élet a nagyvárosokban, lehet így is, nem csak magányosan.
A háború durván bebizonyította, hogy nem állta ki a valóság próbáját azon orbáni elképzelés, hogy egyszerre lehet a nyugati hatalmakkal és Oroszországgal kiegyensúlyozott kapcsolatokat kiépíteni, a magyar hintapolitika tehát bajba jutott.
Mitől lett Haraszthy a „kaliforniai szőlőkultúra atyja”, ha az égegyadta világon semmiben sem volt első?
Milyen mértékben számítanak kevertnek a Liu testvérek? Az egyik lábuk magyar, a másik kínai? És melyik a magyar, az, amelyikkel először haladtak át a célvonalon?
„Az van fiam, hogy a romló gazdasági helyzet miatt nem tudunk többé zsebpénzt biztosítani. Amit cserébe fel tudunk ajánlani, hogy együtt utálunk valami társadalmi csoportot, meg a sovinizmus olcsó válaszait.”
Propaganda, pótcselekvés, gumicsontok, megemelt rendőri bérek, az eddiginél is koncentráltabb hatalomgyakorlás. Ez lehet a válságkezelés orbáni receptje. A társadalmi megrázkódtatás elkerüléséhez azonban fordulatra lenne szükség.
A magyar ember nyilván ügyesebb a nem magyar embernél, néhány hét, de ha kell, akár néhány nap alatt újratervezi az életét, vállalkozását, adóügyeit, a családi költségvetést, a fűtési rendszert. Elfoglalja akár Bécset is. De lehet, hogy inkább odaköltözik.