Azt az irgalmatlan mennyiségű pénzt, amit az űrkutatásra fordítanak, vajon nem lehetne-e sokkal észszerűbben és hasznosabban elkölteni?
Publicisztika
Az apró, szinte észrevehetetlen élmények széppé tehetnék egy-egy napunkat. Hadd meséljek el egy nemrég történt esetet!
Ki beszél itt világvégéről? Eltárgyiasulásról? Elidegenedésről? Nem ezt tapasztaltam. Sokkal inkább az ellenkezőjét. Csak őszintén kell kérni, azt, amire valóban szükség van. Ezalatt az egy-két nap alatt megmozdult a világ körülöttem.
A kultúra felett már akkor kimondták az ítéletet, amikor a válságnak nyoma sem volt. A bekebelezés szükségszerűsége pedig végül Demeter Szilárdot is utolérte.
Szinte látom Szabó Dezsőt, amint a miniszternő outfitjét elnézve pillantása találkozik Németh László és Wass Albert tekintetével, s arckifejezésükből azonnal leolvasható, hogy minden határon túlmenőnek ítélik a népből merítés plebejus szellemét a nemzeti oldal vezette Magyarországon.
Matolcsy Györgynek igaza van. Bajban van az ország, mégpedig elsősorban a belső döntések miatt, ezért gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség. Olyan fordulatra, amihez a szándékot és a képességet sem látni az ország teljhatalmú urában.
Adókedvezményeket követelnek a taxisok a benzinárstop megszüntetése után. Tény, hogy az ágazat nehéz helyzetbe került, de eddig kiemelt kedvezményezettje volt a kormányzati döntéseknek.
Hogy vagyunk, hogy vagyunk? – viccelődött Rákosi elvtárs. – Jól vagyunk, jól vagyunk – viccelődtek a parasztok. Szakállas poén, tudom, de ez ugrott be Orbán Viktor adventi videójáról.
Épp ugyanannyi idő eltelte után, amennyit eltöltöttünk a krumplilevesessel is, legalább annyit megtanultunk, hogy semmi nem tart örökké. Kérdés, nem tévedünk-e most is?
Remek színjáték ez már megint, kár, hogy nem csak nézői, hanem elszenvedői is vagyunk
„Na tessék, ennyit a jogvédők károgásáról! Még hogy az arab országokban nem foglalkoznak eleget a nőkkel! Sakk-matt, lipsikéim!”
Az ellenzéknek azt kellene bemutatnia, mennyibe kerül az embereknek a kormány politikája.
Bámulatos volt figyelni, hogyan lett Matolcsy György egyszerre hiteles szakértő ellenzéki körökben, míg sértett kellemetlenkedő a kormányoldaliban.
Még ma is van visszaút a felelőtlen és rossz magyar külpolitikából, még ha arcvesztéssel és személycserékkel is járna.
Magyar ember nem sumákol, kimondja böcsülettel: mostanság kissé egy helyben állunk, mi tagadás. De azt a fűzfán fütyülő rézangyalát neki! Mi egy helyben is előrefele állunk, nem hátra!