Az orosz elnök valójában a fél világnak üzent hadat, ezt a háborút pedig nem nyerheti meg.
Publicisztika
A nóta keveri az áruházi zenék Beethovenjének, Vangelis-nek, a tábor mellett gitározó negyedikes gimnazistalányokra hajtó tanítóképzős KISZ-titkárok és a gospel stílusát.
A választások sorsát ezúttal is az a pár százezer ember dönti el, akinek egyáltalán nincs értelmezhető politikai véleménye. Köztük a kamupártok szavazói és a holt lelkek által állított jelöltek.
Vegyük észre: a Fideszt a rendszerszintű korrupció tartja egyben és működteti, ahol a kormányzás nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy még tovább gazdagodjanak – a mi kárunkra.
A krisztusi tanítás szerint soha, senkivel szemben sem engedhető meg az a hangütés, amellyel Bayer Zsolt vagy a CÖF él. A keresztény tanítás kiforgatása, ami a CitizenGo napi rutinja, szintén elfogadhatatlan.
Tény, hogy a világ tűzbe borításával fenyegetődző, civileket rakétázó, független államokat riogató elnök még mindig, most is, ebben a szent pillanatban is a Debreceni Egyetem díszpolgára.
Frissítsük fel az iskolai évek óta sajnálatosan megkopott orosznyelv-tudásunkat. Sztoj! Igyi szudá. Davaj csaszi. Lenin zsíl, Lenin zsív, Lenin búgyet zsitty. Tavaris militarovicsnyik, já dákliváju vám, vojna ócseny harasó, nyikto nye atszuszvujet.
Az egy héttel ezelőtti feltétel nélküli pincsi hiába kezd most pávatáncba, akkora vörös csillag lóg a nyakában, amivel mindent feldönt maga mellett, az egyet jobbra, egyet balra most azt jelenti, hogy egyszer jobboldalt, másszor baloldalt ver le vele valamit.
Mi vár a világra, ha katonai sikere másokat és önmagát is újabb hasonló lépésekre inspirálja?
Az illiberális kurzus ideológusai tényleg azt képzelik, hogy amit három cikluson át mantráztak a magyarok fülébe, és amivel a társadalom rájuk fogékony felét olyan sikeresen szoktatták rá az erős és hatalmas Putyin szeretetére, azt pár nap alatt csak úgy kitörölhetik a fejekből?
Nem lettünk-e valamiképpen mi, akik a világ mégiscsak szerencsésebb részén élünk, szigetek? Megannyi kis mérges, a maga igazának keresésébe és felmutatásába belefáradt választófejedelemség.
„A tét hatalmas, de ha győztök, ígérem, szabadon lerabolhatjátok ezt a királyságot!” „De hát ez a saját királyságunk...” „Ne hallgassatok rá! Hazaáruló libernyák!”
Gyorselemzés az orosz–ukrán háború hatásáról Törökországra és Közép-Ázsiára.
„Pelenka?” „Aha, meg bébikaja, babaruha, tisztálkodószerek, ilyen gabonapelyhet vegyek?” „Szerintem azt hagyd, nem tudni, milyen körülmények között lesznek a menekültek.”
A háború még inkább felerősítette a magyar lakosság stabilitás iránti vágyát, kockázatkerülő viszonyulását. Itt most már élet és halál kérdéséről van szó, ebben a helyzetben Orbán Oroszországgal kapcsolatos kacskaringós vonalvezetése nem túl érdekes sokak számára.